Szechenyi2020

Keressük a múltat.

Talán, hogy megérthessük a jelent. Hogy az, kapocsként megtartsa a hagyományainkat és mindazt, amit elődeink ránk örökítettek. A Hegyalja világát csak azok érthetik meg, akik gondolataikban élővé teszik a már múltként felgyülemlő képeket, amelyek értékei voltak e világnak, és eljut oda, ahol a hegyek közelsége elindítja bennünk a felfedezés vágyát, még akkor is, ha tudjuk; ott a helyünk. Képek. Emlékek képei, azoké, akik büszkén magukénak vallják az ország egyik legszebb és legmisztikusabb területét.
Képek, s ezeken a képeken a magyar és zsidó emberek egyaránt rajta vannak. Örökül hagyva ránk annak üzenetét, hogy békességben élve, megőrizve sajátos kultúrájukat és hagyományaik világának egyediségét kívánták élővé tenni e tájnak apró falvait.

Tájegységek

rectangle_off
rectangle_on

Mád és környéke

Szerencs a Zemplén kapuja – Mád a Csodarabbik útja nevű zarándokút kiinduló és befejező pontja. Ki itt „belépsz”, készülj fel arra, hogy a határban művelt szőlők és sűrű erdők, a településeken ősi templomok és kúriák, a föld alatt sokágú, nemes bort kínáló pincék – és különböző helyi ízek várnak!

Mád és környéke
rectangle_off
rectangle_on
Tokaj és környéke

Tokaj és környéke

A város, ami nevét adta a „királyok borának, borok királyának”. A táj, ahol találkozik a Tisza a Bodroggal, az Alföld a Hegyaljával. Ezek a találkozások kellenek ahhoz is, hogy a szőlőből aszúszem szülessen. És ahhoz is, hogy itt haladjon át a Csodarabbik útja – már eddig is zarándokhelyként tisztelt rabbi sírt és Hegyalja egyetlen működő zsinagógáját is érintve –, itt vezessen a Mária zarándokút, a kerékpárosok EuroVeloja vagy a vízitúrázók névtelen, de annál népszerűbb útvonala. Tehát mindez szükséges ahhoz, hogy Tokaj és környéke ne csak a bor hazai fejedelmi központja legyen – de még annál is több.

rectangle_off
rectangle_on

Sátoraljaújhely és környéke

Bodrogolaszi már csak nevében őrzi a 13. században betelepített velencei szőlőművelők emlékét –viszont Komlóska a ruszin, Hercegkút a sváb, Füzér a szlovák nemzetiség hagyományőrző települése, míg Széphalom a magyar nyelv egyik bölcsője. Nem meglepő hát, hogy a zsidóság is olyan emléket hagyott itt hátra, amihez messze földről is érdemes elzarándokolni: a magyarországi haszidizmus felvirágoztatója, Mose Teitelbaum sírját. De más csodák is várnak is: utunk az ország egyik természeti csodájától a másikig vezet.

Sátoraljaújhely és környéke
rectangle_off
rectangle_on
Olaszliszka és környéke

Olaszliszka és környéke

Hogy milyen nagy csodákat találhatunk kis településeken, arra kiváló példa ez a vidék. A Bodrogot gyöngysorként kísérő falvak közül Olaszliszka, csodarabbija révén, a hazai haszidizmus központja volt – ma nemcsak Friedmann Hersele sírja, hanem interaktív emlékhely is várja a zarándokokat. Tolcsván nemzeti kincset őriznek a Bormúzeumban. A kissé „elgurult gyöngyszem”, Erdőbénye legújabb csodája pedig az évenkénti háromnapos „mámoros” találkozás.

rectangle_off
rectangle_on

Mád és környéke

Szerencs a Zemplén kapuja – Mád a Csodarabbik útja nevű zarándokút kiinduló és befejező pontja. Ki itt „belépsz”, készülj fel arra, hogy a határban művelt szőlők és sűrű erdők, a településeken ősi templomok és kúriák, a föld alatt sokágú, nemes bort kínáló pincék – és különböző helyi ízek várnak!

Mád és környéke
rectangle_off
rectangle_on

Tokaj és környéke

A város, ami nevét adta a „királyok borának, borok királyának”. A táj, ahol találkozik a Tisza a Bodroggal, az Alföld a Hegyaljával. Ezek a találkozások kellenek ahhoz is, hogy a szőlőből aszúszem szülessen. És ahhoz is, hogy itt haladjon át a Csodarabbik útja – már eddig is zarándokhelyként tisztelt rabbi sírt és Hegyalja egyetlen működő zsinagógáját is érintve –, itt vezessen a Mária zarándokút, a kerékpárosok EuroVeloja vagy a vízitúrázók névtelen, de annál népszerűbb útvonala. Tehát mindez szükséges ahhoz, hogy Tokaj és környéke ne csak a bor hazai fejedelmi központja legyen – de még annál is több.

Tokaj és környéke
rectangle_off
rectangle_on

Sátoraljaújhely és környéke

Bodrogolaszi már csak nevében őrzi a 13. században betelepített velencei szőlőművelők emlékét –viszont Komlóska a ruszin, Hercegkút a sváb, Füzér a szlovák nemzetiség hagyományőrző települése, míg Széphalom a magyar nyelv egyik bölcsője. Nem meglepő hát, hogy a zsidóság is olyan emléket hagyott itt hátra, amihez messze földről is érdemes elzarándokolni: a magyarországi haszidizmus felvirágoztatója, Mose Teitelbaum sírját. De más csodák is várnak is: utunk az ország egyik természeti csodájától a másikig vezet.

Sátoraljaújhely és környéke
rectangle_off
rectangle_on

Olaszliszka és környéke

Hogy milyen nagy csodákat találhatunk kis településeken, arra kiváló példa ez a vidék. A Bodrogot gyöngysorként kísérő falvak közül Olaszliszka, csodarabbija révén, a hazai haszidizmus központja volt – ma nemcsak Friedmann Hersele sírja, hanem interaktív emlékhely is várja a zarándokokat. Tolcsván nemzeti kincset őriznek a Bormúzeumban. A kissé „elgurult gyöngyszem”, Erdőbénye legújabb csodája pedig az évenkénti háromnapos „mámoros” találkozás.

Olaszliszka és környéke

Csodarabbik útja

exhibition-bg-small

Zarándokút

Mád a „Csoda rabbik útja” zarándokút kiinduló és befejező pontja. A 10 települést érintő 150 km-es zarándokút bejárja Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit, épített örökségeit.

Tovább

Zarándokszállás

A MÁDI RABBIHÁZ ÉS A ZSINAGÓGA A TELEPÜLÉS ÉSZAKKELETI DOMBOS RÉSZÉN, A RÁKÓCZI ÚTRÓL NYÍLÓ KESKENY BEJÁRÓTÓL NYUGAT FELÉ ELINDULVA TALÁLHATÓ MEG. A HELYTÖRTÉNETI IRODALOMBAN AZ ÉPÜLETET NEMCSAK A NAGY TUDÁSÚ RABBIK EGYKORI LAKÓHELYEKÉNT, HANEM MINT A ZSIDÓ VALLÁSOS TANULMÁNYOK, A JESIVA SZÍNHELYEKÉNT EMLEGETIK.

Tovább

Kiállítás

A zarándokszállás épületén belül berendezett kiállítás az egykor a helyszínen élő zsidó családok történetét, a mádi zsidó legendáját, illetve a zsidó folklór elemeit mutatja be több helyiségre tagolva. Az érdeklődők számára különleges élményt biztosítanak az interaktív kiállítási tárgyak és az innovatív grafikai megoldások. A kiállítás több részből áll, amelyet javaslatunk szerint előre meghatározott sorrendben érdemes megtekinteni, mert így válik a maga teljességében elérhetővé a mádi élet hajdanvolt sokszínűsége, és a mádi zsidóság története.

Tovább

Zsinagóga

Mád gyönyörű barokk stílusú zsinagógája, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a mádi zsidókat, 1795-ban épült fel. Építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. A templom felszentelését a bonyhádi Boskovitz Wolf (1740–1818) rabbi végezte el.

Tovább

Tudástár

Deportáltak listája

Deportáltak listája

Népszámlálás

Népszámlálás

Dokumentumok és fényképek

Dokumentumok és fényképek

Temetők

Temetők

Időjárás

Programok és események

Összes esemény