Szechenyi2020
Header

Zarándokút

Zarándokút

Mád a „Csoda rabbik útja” zarándokút kiinduló és befejező pontja. A 10 települést érintő 150 km-es zarándokút bejárja Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit, épített örökségeit.

A zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok  megismerhetik  a csoda rabbik életét, a hozzájuk kapcsolódó legendákat,  az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével és a lélegzet elállítóan szép Tokaj-Hegyaljával .   A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból – a volt rabbi képzőből – indul és ott fejeződik be, mely – igény szerint rövidebb és hosszabb szakaszokra – idegenvezető közreműködésével megrendelhető turisztikai szolgáltatás csomagként vehető igénybe előzetes megrendelés alapján.

Útvonal: Mád – Tarcal – Tokaj – Bodrogkeresztúr – Olaszliszka – Sárospatak – Sátoraljaújhely – Erdőbénye – Abaújszántó – Tállya – Mád

 

Mád

A zarándokút kiinduló és befejező pontja A zarándokút kiinduló és befejező pontja  Tokaj-Hegyalja emblematikus zsidó kulturális emlékhelye és Tokaj-Hegyalja egyik ékköve.. Mádon a Táncsics utcán volt rabbi házat és rabbi képzőt –ma  a zarándokút kiindulópontja – , a zsinagógát, a zsidó temetőt és egy faluséta keretében a főutcán található egykori zsidóházakat érdemes megtekinteni. A Táncsics utcán találjuk a 18. század végén épült copfstílusú zsinagógát. Úgy tartják, hogy a mádi zsinagóga a világ zsinagógáinak egyik legszebbike, mely joggal szerepel a „Világ legszebb 100 zsinagógája” című, Amerikában megjelent albumban. A műemléki helyreállításában végzett kiváló munkát Európa Nostra-díjjal ismerték el. A Magyar utca végén található Tokaj-Hegyalja legnagyobb zsidó temetője. A kőkerítéssel körbevett, gondozott temetőben találhatók a hitközség neves rabbijainak, Schwartz Ábrahámnak és Winkler Mordehájnak sírjai.

 

Tarcal

Tarcalon az 1700-as évek közepétől éltek szőlő- és borkereskedelemmel foglalkozó,  Lengyelországból érkezett zsidó családok. Barokk stílusú zsinagógájuk 1790 és 1810 között épülhetett copfstílusban (Fő u. 86 sz.). Az épület architektúrája, párkányzata, külső vezetésű lépcsőfeljárata hasonlít a mádi zsinagógához. A zsinagóga épülete magántulajdonban van, tulajdonosa – Tarcali Galéria néven – időszakos kiállítások helyszíneként működteti. A Keresztúri út 25. sz alatt található a tarcali zsidó temető több száz síremlék között található a község híres rabbijának, Spira Jakabnak a sírja.
 

Tokaj

Tokaj-Hegyalja névadó települése, a festői szépségű Tokaj, a Tisza és a Bodrog folyók torkolatában található. A város egyik legszebb épülete a zsinagóga, ma kulturális és konferenciaközpontként (Serház u 55.) működik, helyt adva számos hangversenynek, konferenciának. Közelében a József Attila utca 9 számú épületben működik Tokaj-Hegyalja egyetlen működő zsidó imaháza.Tokajban két zsidó temető található. A régi temető a tokaji vár romjainak falánál, a Bodrog-zugban található. Az 1700-as évek közepén a Bodrog árterében alapított temető csak komppal közelíthető meg. Az Újtemetőt az 1800-as évek végén, a mai Bodrogkeresztúri úton alakították ki.

 

Bodrogkeresztúr

A csodálatos fekvésű Bodrog parti falu a zsidó zarándokútvonal egyik kiemelt úti célja. A zsidóközösség messze földön híres csoda rabbija Reb Steiner Saje. A csodarabbi egykori lakhelyén kialakított Emlékház (Kossuth u. 65.) népszerű zarándokhely lett, csakúgy, mint a Dereszla-domb oldalában lévő zsidó temetőben található sírja. A messze földön ismert csodarabbi csodálatos tetteit legendák őrzik. Bodrogkeresztúr zsidó temetője 18. században keletkezett a Dereszla-dombon, melynek a legmagasabb pontján található a híres csodarabbi sírja.

 

Olaszliszka

Olaszliszka híres csodarabbija Friedmann Cvi Herschele Sátoraljaújhelyen Teitelbaum Mózes házában nevelkedett, majd annak halálát követően emelte Olaszliszkát a magyarországi chászidizmus középpontjá­vá.  Sírja az olaszliszkai zsidó temetőben ma is vonzza a zarándokokat, mely a gyönyörű fekvésű Belsőkocsord úton található. Halálának évfordulóján (Áb hó 14.) máig zarándokolnak sírjához.A 2. világháborút követően elpusztult a zsinagóga, melynek Kőbányai János Magyar siratófal című írásában állít emléket, felidézve Jancsó Miklós 1965-ben és 1975-ben forgatott filmjének történetét, amely bemutatja, hogy 10 év elteltével egy fal maradt pusztán a zsinagógából. Olaszliszkán a Kossuth utcai zsinagóga helyén egy interaktív emlékhely épült újra  2015-ben, emléket állítva Tokaj-Hegyalja zsidóságának.

 

Sárospatak

A gazdag hagyományokra épülő város gazdasági életében jelentős szerepet töltött be a sárospataki zsidóság. Az első zsidó lakosok az 1700-as évek végén telepedtek le, az 1800-as évek végén már önálló iskolával, jesivával rendelkezett a hitközség, mely a 2. világháborút követően megszűnt. Egykori fürdőjének épületén ma holochaust emléktábla látható, a Rákóczi úton épült zsinagógát üzletté alakították. A zsidó temető Bodrogolaszi irányában, az Arany János utcában található.

 

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely Tokaj-Hegyalja legismertebb zsidó zarándokhelye. Több, mint másfél évszázada zarándokok sokasága keresi fel a magyarországi haszidizmus megalapítójának, Móse Teitelbaum rabbinak a sírját, amelyet egy modern építészeti köntösbe öltöztetett ohel ("sátor", sírépítmény) rejt. Teitelbaum rabbi 1808-ban telepedett le Újhelyben Karizmatikus egyéniségét cáddikként, csoda rabbiként tisztelték, tanácsait az élet minden területén kikérték, mind emellett sokan keresték fel a gyógyító, oltalmazó erővel bíró talizmánjaiért, az un. Kámeákért. Teitelbaum rabbi 33 éves tevékenysége alatt jesivát alapított, irodalmi munkásságot folytatott, prédikált, 1841-ben halt meg. A 2. világháborút megelőzően a város zsidó lakosainak száma elérte a 4 ezer főt. Mára zsinagógáját lebontották, csak a két zsidó temető és egy romos kis imaház maradt. A 37-es fő út város bevezető szakaszán a Pataki úton a vasútállomással szemben találjuk a domboldalra felkúszó több száz éves temetőt. Az előtérből néhány lépcső vezet Teitelbaum Mózes sírjához.. Az új temető a Kazinczy utca 91 szám alatt található. Itt is találjuk Lőw Jeremiás és fia, Lázár rabbi sírjait.

 

Erdőbénye

A hegyek ölelésében megbújó ligetes kis falu, ha nem is a világ, de szimbolikusan Tokaj-Hegyalja „közepe”. A 18. század elején Erdőbényén letelepedett zsidó lakosság főként szőlő- és malom tulajdonosok voltak. Egykori zsinagógája elpusztult, a falu határában körbekerített zsidó temetője emlékeztet már csak a valamikori zsidó lakosságra. Erdőbényén található Tokaj-Hegyalja egyetlen zsidó fürdője,melynek romos épülete felújításra vár.Az Erdőbényétől 3 km távolságra fekvő szomszédos településen, Tolcsván találjuk William Fox, eredeti nevén Fuchs Vilmos amerikai filmstúdió-alapító szülőházát. Az amerikai filmgyártás két meghatározó szereplője volt a Ricsén született Adolph Zukor (Zucker Adolf) és a Tolcsváról származó William Fox (Fuchs Vilmos).

 

Abaújszántó

A festői szépségű kisváros a Tokaj-hegyaljai világörökség része. A városba az 1765-ben betelepülő zsidók a közeli Ausztriából, valamint Cseh- és Morvaországból érkeztek és herceg Bretzenheim Károly védelme alatt álltak. Abaújszántó egykor fontos kereskedelmi és piaci központ volt. 1941-ben Abaújszántó 4908 lakosából 681-en voltak a zsidó közösség tagjai. A holokauszt túlélői 1945-ben megpróbálták újraéleszteni a zsidó közösséget, de ez nem sikerült. Nagyméretű, ma raktárként használt zsinagógája 1896-ban, a piac közvetlen közelében épült (Jászai tér 15.szám) A körülkerített, gondozott temető a Dobó u. 20. szám alatt található. Itt található a két neves rabbi, Lőw Eleázár és Lipschütz Arje Lőb sírja.

 

Tállya

Tállya a Zempléni-hegység és a Hernád-völgye határán, egy 1991-es mérés szerint Tállya – Európa mértani közepén helyezkedik el. Az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek le a festői szépségű mezővárosba. A zsidó lakosság lélekszáma folyamatosan növekedett, volt idő, amikor a településen három zsinagóga működött. A holokausztot követően már nem tért vissza a zsidóság Tállyára. A zsinagógákat átalakították vagy lebontották A  körbekerített gondozott zsidó temető a falu határában, a Koldu-hegy oldalában található. Sátorszerű sírban, óhelben nyugszanak Tállya híres  rabbijai  Rosenbaum Gerson  és fia, Arje Leib.