Szechenyi2020
Header

Abaújszántó

Abaújszántó a Tokaji borvidék egyik „sarka”, a Világörökség része. A nemzetközi kereskedelmi útvonal állomása volt, különleges hangulatú pincesorán ma is kiváló borok születnek. Azért, hogy sokáig virágzó kisváros lehessen, sokat tett az itt élő zsidóság, akiknek körülkerített, gondozott temetőjében ismert rabbik is nyugszanak.

Szerencstől 21 km-re, a 39-es út mentén fekszik Abaújszántó, Erdőbénye felől a vadregényes Aranyosi-völgyön keresztül 16 km, Mádról Tállyát érintve 14 km-re található. Szerencsről vonattal is elérhető.

A festői szépségű kisváros nemcsak egyszerűen része a világörökségi területnek: régóta úgy tartják számon, hogy a történelmi borvidék három sarka a szántói és az újhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Nagykopasz. Egykor virágzó mezőváros volt, bortermelése és csizmadia műhelyei révén ismert a környéken. Itt haladt keresztül a nemzetközi (bor)kereskedelmi útvonal. Nem véletlen, hogy hangulatos utcái, egyedülálló pincesora a gazdag mezőváros képét mutatják.

Tudós rabbik városa

A városba az 1765-ben betelepülő zsidók Ausztriából, valamint Cseh- és Morvaországból érkeztek és első hitközségüket herceg Bretzenheim Károly védelme alatt hozták létre. Abaújszántó egykor fontos kereskedelmi és piaci központ volt. A Teitelbaum Ábrahám és Beiler M. cégéhez tartozó híres bormúzeum Abaújszántón 1783-tól 1910-ig minden évből megőrzött egy palackbort.

A 19. század elején a magyar zsidóság többségében kisvárosokban és falvakban élt, Abaújszántó fontos vidéki település volt, amelyet gazdasági jólét jellemzett. A közösség egy nagy helyi jesiva fenntartására volt képes, és tudós rabbikat szerződtetett. A leghíresebb közülük Löw Eleázár (Schemen Rokeach) rabbi volt. Löw rabbit azok között a nagy tudósok között tartják számon, akik a tudományos élet területén hozzájárultak a magyar zsidóság jó híréhez.

1941-ben Abaújszántó 4908 lakosából 681-en voltak a zsidó közösség tagjai. A holokauszt túlélői 1945-ben megpróbálták újraéleszteni a zsidó közösséget, de ez nem sikerült. Nagyméretű, ma raktárként használt zsinagógája 1896-ban, a piac közvetlen közelében épült. A körülkerített, gondozott temetőben nyugszik Lőw Eleázár és Lipschitz Arje Lőb (Lipót) rabbi.

Négy templom – és Szent Ivó

A település gazdagságára emlékeztet több épület is, melyeken a népi barokk és a szecessziós stílus jegyei ismerhetők fel. A városban sétálva több műemléki épületet is érdemes felkeresni. Jelenleg a Helytörténeti Gyűjteménynek és Bormúzeumnak ad helyet a klasszicista stílusban épült Kapitány- vagy Ulánus-ház, mely egykoron osztrák katonák elszállásolására szolgált. Kisebb néprajzi, történeti kiállítással emlékeznek például a csizmadia céhre és a település neves személyiségeire. Itt található Jászay Pál (1809–1852) történész, oklevélkutató hagyatéka és Kalocsay Kálmán (1891–1976) orvos, eszperantista emlékszobája.

Abaújszántó négy temploma stílusjegyeiben más-más korszak emlékét idézi. A római katolikus templom a gótikus, a református a barokk, az evangélikus a copf, a görögkatolikus pedig a késő barokk építészet jegyeit viseli.

A település határában (Cekeházán) található Patay-kastély a 19. század elején épült háromszintes épület, jelenleg sajnos lepusztult állapotban van, nem látogatható.

A közeli Abaújkér határában nyílik a festői szépségű, 15 km hosszan elnyúló völgykatlan, az Aranyosi-völgy, mely népszerű kirándulóhely. Az Abaújkérhez tartozó Aranyospusztán alakították ki „az örök tenor”, Simándy József emlékházát ott, ahol utoljára énekelte, hogy „Hazám, hazám, te mindenem…”.

Abaújszántó pincéiben kiváló borok kóstolhatóak. A településen működő Szent Ivó Borlovagrend május végén rendezi meg a népszerű Szent Ivó – Nyitott Pincék programot.