Szechenyi2020
Header

Mád

Ott vagyunk, ahol a mádi zsidó! – tartja a mondás. Mád Tokaj-Hegyalja emblematikus zsidó kulturális emlékhelye és egyik ékköve. Zsinagógája a világ 100 legszebb zsidó temploma közé tartozik. A volt rabbiház és rabbiképző épületegyüttesétől indul a Csodarabbik útja zarándokútvonal. A település egész évben gazdag turisztika kínálattal várja az utazókat.

Az egykori mezőváros a Hegyalja egyik jellegzetes települése. Határát szinte kizárólag szőlők borítják, mutatván, hogy a bortermelő kultúra egyik központjában vagyunk. 2002-ben a Tokaji borvidékkel a Világörökség része lett. A 37-es sz. főútról és Tállya felől is megközelíthető a település, és itt halad el a Szerencs–Abaújszántó vasútvonal.

A hagyomány a község eredetét a honfoglalás korára vezeti vissza. Kiheverte a tatár, a török dúlását; a királytól 1633-ban kapták meg a Rákócziak. Ebben az időszakban több ízben tartott Zemplén vármegye Mádon megyegyűlést. Itt született az 1848–49-es szabadságharc gyermekhőse, Korotnay Dániel, aki 15 évesen kisdobos, majd tüzér lett.

Főutcája a felvidéki népi építészeti stílust őrzi, kőből épített boltíves kapui ma is szinte változatlan formájukban láthatók. Az egykori gazdagságot tükröző lakóházak alatt kiterjedt pincerendszerek húzódnak (természetesen nem hiányoznak a pinceházak sorai sem), amelyeknek nemespenésszel borított falai érlelik az értékes mádi bort. (A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006-ben megnyílt Felföldi mezőváros elnevezésű tájegységében található több, Mádról áttelepített épület – egy kereskedőház, egy kapásház és a dézsmaház.)

Zsidó emlékek

Mádra a 17. század elején érkeztek az első zsidó családok Galíciából, akik a helyi nemesek, arisztokraták birtokain telepedhettek le. A szőlőbérlő és borkereskedő családok a 2. világháborúig meghatározó szerepet töltöttek be a Lengyelország, majd később az Oroszország és Európa felé irányuló borkereskedelemben. Mádon a volt rabbiházat és rabbiképzőt – ma a Csodarabbik útja zarándokút kiindulópontja –, a zsinagógát, a zsidó temetőt és egy faluséta keretében a főutcán található egykori zsidóházakat érdemes megtekinteni.

Az egykori rabbiház és rabbiképző barokk épületéhez több híres rabbi köthető: Amram Blum, Feivel Horovitz, Schwartz Ábrahám, majd fia, Naftali, Winkler Mordeháj. Az országos elismertséggel rendelkező jesivát távoli vidékekről is felkeresték a hallgatók, a 20. század elején a jesiva bóherek száma meghaladta a százat és hallgatói közül sokan kaptak meghívást nagy múltú hitközségek rabbiszékébe. A hosszú évtizedeken keresztül elhagyatott épület 2015-ben, felújítását követően új funkciót kapott, és a Tokaj-hegyaljai zsidó emlékhelyek központja lett. Az épületben múzeum, interaktív kiállítótér, kulturális centrum, kutatószoba, szálláshely és információs központ működik.

A mádi zsidóság nagyszerű zsinagógája a 18. század végén épült copfstílusban. Belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. Ritkaság, hogy megtalálható az eredeti, falba épített persely és a kézmosó medence is. A nők külön bejáraton közelíthették meg a számukra fenntartott karzatot. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, itt van a függönyös tóraszekrény és tóraolvasó asztal is.

A templomban a falakat bibliai szövegű kartusok díszítik, valamint egy márványtábla, ami a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. Az imaterem előterében kis helytörténeti kiállítást találunk. Az egész világon mindössze néhány zsinagóga maradt meg ebből a korból, és közöttük a mádi talán a legszebb. Szerepel a „Világ legszebb 100 zsinagógája” című, Amerikában megjelentetett könyvben is. A műemléki helyreállításában tetten érhető kiváló szakértelmet és munkát Európa Nostra Díjjal ismerték el.

A falu északi határában található sírkert a Hegyalja legnagyobb zsidótemetője. A kőkerítéssel körbevett, gondozott temetőben 2-300 éves sírkövek is fellelhetők. Itt találhatók a hitközség neves rabbijainak sírjai: az 1824-ben Mádon született Schwartz Ábrahámnak és Winkler Mordehájnak, aki 1932-ben hunyt el.

Valószínűleg ott nyugszik az a zsidó kereskedő is, aki az „ott vagyok, ahol a mádi zsidó” mondás ihletője lett. Történt ugyanis, hogy ez a bizonyos borkereskedő felpakolta a szekérre a hordókat, felült a bakra, elindult úti célja felé, ám közben elnyomta a buzgóság. Az irányítás nélkül maradt okos lovak pedig rutinosan hazatértek: hazavitték a bort is, a gazdát is. Így a mádi zsidó megjárta az utat, de annyit végzett, mintha el se indult volna – ezért a dolgavégezetlen megtérő, sehová nem jutó emberre használjuk ezt a mondást.

Borok és barokk

Mád egyik leggazdagabb földbirtokos famíliájának késő barokk stílusú lakóháza, a Máriássy-ház a 18. század derekán épült, ablakait kosaras vasrács díszíti. Figyelmet érdemel II. Rákóczi Ferenc sógora családjának 1755-ben épített háza, az Aspremont-kúria. A barokk eredetű épületet a 19-20. században jelentősen átalakították, kovácsoltvas kapuja eklektikus stílusban készült.

A református templom klasszicizáló késő barokk stílusú. Hajója 1817-ben, tornya 1828-ban készült el; berendezése az 1852-es tűzvész utáni munka. A falu közepén áll a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom. A gótikus eredetű, tekintélyes tömegű épület mai formáját részben a 17. részben a 18. században nyerte el. A torony harangház alatti helyiségében, az úgynevezett zengőben, a barokk korból származó Szentháromság-oltárkép látható.

A plébánia épületében ásványgyűjteményt és szőlészeti-borászati kiállítást rendeztek be. A templom közelében lévő Nepomuki Szent János-szobor 1778-ban készült Berzeviczy Zsófia adományának köszönhetően. A falu határában évtizedeken keresztül több ásványbánya is működött. A környező hegyekből bentonitot, kaolint, zeolitot, kvarcot, kovaföldet nyertek. Ma a bányászatot és a termékek őrlését is minimálisra csökkentették. Továbbra is bányásszák a zeolitot, ezt a sokféle módon, még a gyógyításban is használható ásványt.

Minden év szeptemberében látogatók ezreit vonzza a Mádi Furmint Ünnep, ami nem csak a borról szól.

A település határában, a Fürdő-patak völgyében az 1800-as évektől a második világháborúig működött a Szilvás Fürdő, mely napjainkban népszerű kirándulóhely

A Mád–Mezőzombor–Bodrogkeresztúr által bezárt háromszögben, szőlőtáblák övezte hegykoszorúk völgyében található az üdülőteleppé alakított Bortó. A Harcsakút-forrás vizéből felduzzasztott halastó a horgászoknak szolgál pihenőhelyül (de az erre a célra kialakított részen nyáron fürödni is lehet).

Mezőzombor határában, a 37-es főútvonal mentén – a tokaji elágazás előtt – másik nevezetesség is található: a műemlék jellegű Patay- vagy más néven Sárga-borház. Ma étterem működik benne, a mellette lévő hatalmas borpince érdekes látványosság.