Szechenyi2020
Header

Szerencs

Ez a város a Tokaji borvidék kapuja. Központjában áll a fejedelmi Rákóczi-vár, annak múzeumában pedig többek között olyan képeslapokat is őriznek, amelyek nevezetes rabbiházakat, zsinagógákat ábrázolnak. Az édes élményt a Cukormúzeum és a Csokoládéfesztivál fokozhatja.

Szerencs városa forgalmas kereskedelmi és hadi út mentén alakult ki. A magyar történelem fontos helyszínévé a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették. Miskolc felől, a 37-es főúton érhető el.

Aki Szerencsre látogat, sok érdekességgel és gazdag történelmi múlttal találkozik. A kisváros a Tokaji borvidék kapuja, láthatárán húzódó hegyekkel, ugyanakkor a tőle délkeletre fekvő, a Tisza és a Takta határolta Taktaköz hamisítatlan alföldi síkvidék képét nyújtja.

A városba érkezőt tárt kapuként várja az út két oldalán elhelyezkedő Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület. Belsejében kiállítások láthatók, tokaji borok és információk kaphatók. A körforgalom közelében a bal oldalon áll a honfoglalás kori sátrakra emlékeztető, 2002-ben épült Munkás Szent József római katolikus templom modern épülete és a harangláb.

Tovább haladva, a Gyár út elején, jobb oldalt található az egykori szerencsi cukorgyár és csokoládégyár területe, ahol a régi „finánclaktanya” épületében rendezték be a ma felújítás miatt zárva tartó Cukormúzeumot. Ez az egykori cukorgyár történetét mutatja be, és a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését tekinti át.

Ezt elhagyva, és balra fordulva a Rákóczi útra, onnan szintén balra, a Posta és a Huszárvár utcára, megtaláljuk a Rákóczi-várat. A fejedelmi család egykori reneszánsz erődítményében látható a Zempléni Múzeum helytörténeti gyűjteménye, az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslapgyűjteményéből rendezett tárlat, valamint egy különleges ex-libris kiállítás.

A vártól északra épült fel száz esztendővel ezelőtt a városi fürdő (Szerencsi Fürdő & Wellnessház), aminek a közelmúltban nemcsak épületét újították meg és bővítették ki, de kényeztető szolgáltatásait is. A fürdővel szemben a Kisboldogasszony római katolikus templom barokk épülete áll, kertjében 18. századból származó Nepomuki Szent János-szobor található. A templom oldalával szemközt lévő ház falán (Rákóczi út 79.) tábla állít emléket annak, hogy Petőfi Sándor itt írta a Panyó Panni című versét.

A Rákóczi úton továbbhaladva a Kossuth tér következik, ahol Bocskai István fejedelem szobra áll, és itt magasodik a város legrégibb temploma: a 13. században épült román stílusban, később gótikus stílusban építették át. A 16. századtól református templomként működik, nevezetessége, hogy 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, akinek márvány szarkofágját fiai készíttették. A templom harangja I. Rákóczi György fejedelem ajándéka.

A térről bal kéz felé fordulva, a Széchenyi közben fölfelé haladva a dombon, az Árpád-hegy alatt található a fallal körülvett régi zsidó temető, annak falán helyeztek el emléktáblát a holocaust hegyaljai áldozatainak tiszteletére. Szerencsen az 1800-as évektől működött, ortodox elveket valló hitközség, ami szentegyletet, jesivát, komaegyletet is működtetett. Első elnöke Bilitzer Jakab földbérlő volt. Az 1930-as években közel 1000 zsidó polgár élt itt. A 2. világháborúban a zsidó lakosságot deportálták, a háború után pedig a Széchenyi utcai zsinagógát lebontották, mára csupán egy használaton kívüli imaház maradt meg (Széchenyi utca 50.).

A régi síremlékeket megtekintve térjünk vissza Rákóczi útra, onnan pedig forduljunk balra az Ondi útra. Ez vezet Ond község felé, ami ma Szerencs városrésze. Az út jobb oldalán, Ond határában található az Árpád-hegyi horgásztó.

Sokakat vonzó eseménye a városnak az áprilisi Pálinka- és Bormustra, a júniusi Kolompos Népzenei Fesztivál, és az augusztus végén a Magyar Értéktárba is bekerült szerencsi csokoládét és minden kézműves finomságot ünneplő Országos Csokoládé Fesztivál.