Szechenyi2020
Header

Tállya

Olyannyira nevezetes és jellegzetes települése a Tokaji borvidéknek, hogy egy tállyai épület másolatát a szentendrei skanzenben is megépítették. Körben szőlőültetvények, minden ház alatt pince – néhány köztük nevezetes –, az asszonyok keze nyomán csodás úrihímzés virágzik ki. És még Európa közepe is itt van.

Tállya számos neves személyiségnek adott otthont, és ezt csodálatos fekvésének, különleges hangulatának, kitűnő borainak is köszönheti. Gépkocsival, kerékpárral a 37-es útról könnyen elérhetjük a Szerencshez közeli települést, amelynek vasútállomása a Szerencs – Hidasnémeti vonalon fekszik.

Már az őskorban lakott hely volt. Neve feltehetően a vallon „taille – irtvány” szóból származik, mely a 13. században ide érkezett telepesek erdőirtására utal. Egykori várából mára mindössze néhány kő maradt fenn a község északkeleti határában, az Óvár-dűlőben emelkedő hegytetőn. Tállya a 17–18. században hosszú ideig Rákóczi-birtok volt. Ebből az időből fennmaradt a 17. századi, barokk stílusú kúria (Rákóczi u. 12.), amit 2015-ben újítottak fel.

A mellette épült Maillot-kastély (Rákóczi u. 10.) az 1990-es években a Közép-Európai Művésztelep és Szabadiskola művészeinek adott otthont – akik a településen hagyott műveikkel is megköszönték a vendéglátást. Így készült a Polgármesteri Hivatal közelében látható faragott szobor is, ami arra figyelmeztet mindenkit, hogy egy 1991-es mérés szerint Tállya Európa mértani középpontja. A kastély jelenleg felújítás alatt van. A hagyományok folytatásaként a tállyai Vincellér Házban „Tállya ART Alkotótábor” néven ismét megrendezik a képzőművészek találkozóját.

A kastélyban a felújítás után feltehetően ismét látható lesz Lavotta János (1764–1820) emlékszobája is. A híres hegedűs és zeneszerző, a verbunkos királya ide tért meg vándorlásai után, és a tállyai temetőben nyugszik. A kastély udvarán 2015 nyarán avattak emlékoszlopot a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének alapító elnöke, Schneider Imréné Tarnóczy Éva tiszteletére, aki a magas minőséget képviselő úrhímzés „tudósa” és kutatója volt.

Emlékezzünk itt meg más híres emberekről: a településen született Zempléni Árpád (1865–1919) író, költő, itt kezdte Bibliafordítását Károli Gáspár 1586-ban. A tállyai evangélikus templomban keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben. Az evangélikus templomot (Kossuth Lajos u. 16.) mai formájára a 19. század végén építették át, és Kossuth halálának századik évfordulóján felújították az épületet.

Gótikus eredetű a Szent László tiszteletére szentelt római katolikus templom (Rákóczi u. 15.), amit az évszázadok folyamán többször átalakítottak. Fő- és mellékoltára, valamint a szószék barokk stílusú. A Szent Vencel-mellékoltár Franz Anton Maulbertsch híres osztrák festő munkája. A fallal övezett kertben álló református templom (Bocskai u. 15.) a 18. század közepén épült. Copfstílusú szószéke, faragott padjai mellett különlegessége, hogy mennyezetét a szőlőtermesztésre utaló festés díszíti.

A legtöbb házhoz borospince is tartozik, a leghíresebb közülük a Rákóczi-pince (Csokonai tér), ami több mellékágból áll, hajdanán szükség esetén menedékként is szolgált. Érdemes megízlelni a borokat, így aki teheti, ne autóval érkezzen, vagy vigyen magával sofőrt is! A tállyai bort számos híresség szívesen kóstolta: ezzel kínálta Draskovics bíboros, kalocsai érsek 1562-ben, a tridenti zsinat alkalmával IV. Pius pápát, II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos francia királyt és még II. János Pál pápa is tállyai aszút ivott magyarországi látogatása során.

A hangulatos utcákon sétálva érdemes útba ejteni a Bocskait, egy itt álló épület másolatát ugyanis a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is megépítették 2006-ban a felföldi mezőváros tájegység első portájaként.

A Maillot-kastély mögötti promenádon rendezik meg szeptemberben az Őszi Tállya Fesztivált és Szent Vencel napi búcsút.