Szechenyi2020
Header

Tokaj és környéke

A város, ami nevét adta a „királyok borának, borok királyának”. A táj, ahol találkozik a Tisza a Bodroggal, az Alföld a Hegyaljával. Ezek a találkozások kellenek ahhoz is, hogy a szőlőből aszúszem szülessen. És ahhoz is, hogy itt haladjon át a Csodarabbik útja – már eddig is zarándokhelyként tisztelt rabbi sírt és Hegyalja egyetlen működő zsinagógáját is érintve –, itt vezessen a Mária zarándokút, a kerékpárosok EuroVeloja vagy a vízitúrázók névtelen, de annál népszerűbb útvonala. Tehát mindez szükséges ahhoz, hogy Tokaj és környéke ne csak a bor hazai fejedelmi központja legyen – de még annál is több.

A térkép visszaigazolja, ami ezen a vidéken járva előbb-utóbb feltűnik: itt nincsenek zsömle alakú települések, csak kiflik: hogy mennyire „sós” vagy „vizes”, tehát egyenes vagy görbe, azt a folyó vagy a hegyláb íve határozza meg, amit követnek. Errefelé ugyanis a jó fekvésű hegyoldal a szőlő otthona, nem építenek oda – legfeljebb borászatot.

Építettek viszont, leginkább helyi kőből, háromszögtetejű pincelejárókat a településeken belül is, és olyan házakat, amelyek az érdeklődő tekintetnek elárulják: az alsó traktus nem más, mint a szőlő feldolgozásának helye – és mögötte pince húzódik.

Ez a földalatti világ külön regényt is megérne! Nemcsak azért, hogy kiderüljön végre, miért vannak olyan nagy hatással mindenkire a szabálytalan, szűk, nemes penésszel borított falú ágak, vagy, hogy felderítsük a vártól várig húzódó kém- és menekülőjáratok legendáját. Azért is, mert az összenyitásokkal kész labirintusok alakultak ki, és mert itt egy apró lámpa is nappá fényesedik a palackban érlelődő aszún sokszorozódva. Vagy, mert csak itt két olyan pince is épült – Szegiben és Bodrogkeresztúrban –, ahol egy lovas szekér is képes megfordulni…

A keresztúri csodarabbi nyomában

Ebbe, a látogatónak varázslatos, az itt élőknek szerelmetes, ám rendkívül munkás világba érkeztek meg a 16-17. században a zsidó családok, átvéve a görög kereskedőktől a bor forgalmazását. Nagy szerepet játszottak a szőlőművelés és a bortermelés korszerűsítésében, az általuk készített kóser borok forgalmazásában.

Itt sem volt ez másként, mint a Hegyalja többi részén: általában a 18-19. században megalakult a hitközség, erősödésével zsinagógák, fürdők, imaházak, iskolák épültek – mindezt azonban a holokauszt után nem sikerült újraéleszteni, sőt, sok esetben az épületeket megmenteni sem. Vannak azonban kivételek. Tokajban évtizedes küzdelem árán lett – karakterét megtartva – kulturális központ a zsinagóga, Tarcalon az új tulajdonos mentette meg, újíttatta fel és tette galériaként látogathatóvá, míg Bodrogkeresztúrban inkább csak az épület tömege maradt meg, és állt a természetvédelem szolgálatába. Ugyanakkor ma Tokajban található a Hegyalja egyetlen működő zsidó imaháza.

Tokajban kettő, Tatcalon, Bodrogkeresztúrban egy-egy gondozott zsidó temető őrzi több ismert rabbi sírját is. A legnevezetesebb mindenképp az utóbbi: a Dereszla-hegy tetején a csodarabbiként tisztelt „reb Sájele”, vagyis Steiner Jesája rabbi óhellel védett sírjához zarándokolnak – nemcsak haszid – tisztelői. Egykori háza, ahol mindig ötven emberre főztek, hogy a rabbitól senki ne távozzon éhesen, ma újra nyitva áll a zarándokok előtt.

Kényelmes cipőre szükség lesz!

Ahhoz, hogy elmondhassuk, jártunk már Tokaj-Hegyalján, itt valóban járni, azaz sétálni kell! Sétálni Tokaj belvárosában, megismerkedve nemcsak a vidám Bacchusszal, a nagyságos fejedelemmel, II. Rákóczi Ferenccel vagy Szent István királlyal (természetesen mindhármuk szobráról van szó), a műemlék épületekkel, a múzeum különböző tárlataival – hanem leginkább a hangulattal. Sétálni kell a Tisza hídon, hogy megnézzük a térség két nagy folyója, a Bodrog és a Tisza találkozását, bepillantsunk vadregényes medrükbe.

Sétálni kell fel, Tarcalból a Nagykopaszra, a tévéadóhoz, hiszen amilyen messziről jelzi a Zemplén helyét, olyan messzire lehet látni a tetőről. És sétálni a keresztúri Dereszla kilátópontjához a szinte tökéletes körpanorámáért. Mindkettőre felmehetünk autóval is, ha azonban nemcsak a messzi tájat akarjuk látni, hanem azt is, ahol vagyunk, válasszuk a gyaloglást! Sétálni kell a tarcali panorámasétányon Európa legnagyobb Áldó Krisztus-szobrához is.

Kiránduljunk egyet a Bodrogzug európai védettséget élvező területén, felderítve csodálatos madárvilágát; a szőlősorok között a dűlőtúrákon – és a hordók között a pincékben! Méghozzá nemcsak a szegiben, bár kétségtelenül: a négy, több száz éves földalatti kőporbánya összekötésével létrejött, öt kilométernyi, kétszintes pincerendszer Közép-Kelet Európa legnagyobbja.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy itt csak sétálni lehet! A kalandkeresők siklóernyőzhetnek a Nagykopaszon, evezhetnek a Bodrogon – sőt Bodrogkisfaludon a 12 személyes szabadidőtutajtól a vízen tekerhető mountain bike-on át a 3 személyes jetskiig sokféle vízi élmény kínálkozik. És a nyugodtabb, de nem kevésbé élvezetes tokaji sétahajózásról akkor még nem is beszéltünk. Kerékpárral is be lehet járni a vidéket – a hegyes-dombos tájnak köszönhetően a családok és az „ironmanek” is megtalálják a maguk útvonalát. „Drótszamarat” bérelni is lehet, és jó tudni: a Szegi – Bodrogkeresztúr – Tokaj útvonal része az EuroVelo 11-es szakaszának, a tokaji szakasz független kerékpárút.

A megfáradt utazókat nemcsak a kiváló borok, a helyi ízek lazítják el, hanem a szállók wellness-szolgáltatásai is, vagy éppen a Tisza-parti horgászparadicsom.

Lekvár a borból is

A helyi ízekre külön is érdemes kitérni. A legtöbb pincészet gondoskodik boraihoz illő, a Hegyalját tükröző finom falatokról is. Ám mindezen túl is jó foglalkozni az általában manufaktúrákban készülő finomságok megkóstolásával, hiszen működik itt sajtmanufaktúra, készül a háziason túlmutató, minden ízébe egy kis csavart is vivő lekvár és szörp, ihatunk helyben pörkölt és kevert babokból készült kávét, és felfedezhetjük a (bor)ecetek fantasztikus, eddigi képzeteinket gyökeresen átalakító világát. Ez a bodrogkeresztúri manufaktúra családi programnak is kiváló, kis múzeumuk ugyanis hasonlóan kreatív módon tálalja az ismeretet, mint ahogy Európa-, sőt világszerte elismert termékeik készülnek.

És még egy helyi „íz”, ami ez előzőekben leírtakkal mind összefügg: akár régi, akár új, érdemes a borászatok épületére külön is odafigyelni, ugyanis a világörökségi magterületen járunk! Itt a cím kiérdemlése előtti (az azt megalapozó) időben az arisztokrácia csúcsa birtokolta a földet – a királyi uradalom mellett –, és épített értékes épületeket. A legújabb időben pedig a cím is kötelez. Így például Bodrogkeresztúrban a Füleky pincészet nemcsak felújította a birtokközpont 18. századi barokk kúriáját, de olyan modern borászati feldolgozóval egészítette ki, amely a világ legnépszerűbb építészeti honlapjának szavazásán elnyerte az „Év Ipari Épülete 2011” címet.

Érdemes kutakodni a különböző évek Magyarország legszebb szőlőbirtoka szavazásának nyertesei, az Év Borászai vagy az Év Bortermelője Tokaj-Hegyalján listáin is. Aki csak néhány napra jön, végig sem járhatja mindegyiket… Bár az ismerkedésben sokat segíthetnek a programok. Szeptember-október különösen gazdag ebben, hiszen a szüret kezdetét, illetve végét minden településen megünneplik hagyományőrző felvonulásokkal, nyitott pincékkel, modern zenével – mindenképp sok-sok finom borral. Érdemes azért kiemelni, hogy 1932 óta minden év októberének első hétvégéjén Tokajban ünnepli meg Tokaj-Hegyalja közössége a szüret kezdetét. Míg a Tokaji Borfesztivál június elején a nyári szezont nyitja meg. Egész évben jár viszont a Borbusz, ami lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átfogó képet kaphassanak a vidék borkultúrájáról.

Ezt látni kell!
Steiner Jesája rabbi sírja a bodrogkeresztúri zsidó temetőben
– a Világörökségi Bormúzeum Tokajban
– Európa legmagasabb Áldó Krisztus-szobra Tarcalon
– Közép-Kelet Európa legnagyobb pincerendszere Szegiben
– a Tokaji Múzeum és épülete
– a Bodrogzug különleges, védett növény- és állatvilága

Ne hagyja ki!
– középkori katolikus templom Bodrogkeresztúrban
– feledhetetlen kilátás a Nagykopaszról és a Dereszláról
– a Tokaji Borecet Manufaktúra múzeuma Bodrogkeresztúrban

Ha van ideje…
– ismerje meg a magyar motorokat bodrogkeresztúri múzeumukban!
– próbálja ki a vízisporteszközöket Bodrogkisfaludon!
– üljön fel egy sétahajóra!

Települések

rectangle_blue

Ajánló