Szechenyi2020
Header

Bodrogkeresztúr

A híres csodarabbi, Reb Steiner Saje sírjához ma is sokan zarándokolnak. A hangulatos Bodrog-parti település pincészetei éppolyan ismertek, mint a Dereszla kincse. A rézkori aranykincs ma már Bodrogkeresztúr modern, audiovizuális elemekre épülő Kincsestárában is látható.

Tokajból a 38-as sz., Szerencs felől a 37-es sz. főútvonalon érkezünk Bodrogkeresztúrba. Vonattal a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vonalon juthatunk a településre. A csodálatos fekvésű Bodrog-parti falu a tokaj-hegyaljai települések kiváló adottságú, közkedvelt turisztikai célpontjainak egyike. A zsidó zarándoklatok egyik kiemelt úti célja. A település 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.

A csodarabbi

Az 1726-tól Galíciából folyamatosan érkező zsidó családok Bodrogkeresztúrban a görög kereskedőktől vették át a bor forgalmazását, és nagy szerepet játszottak a szőlőművelés és a bortermelés korszerűsítésében, az általuk készített kóser borok forgalmazásában.

A haszid zsidóközösség messze földön híres csodarabbija Reb Steiner Saje volt (1851–1925). A csodarabbi egykori lakhelyén kialakított Reb Steiner Saje Emlékház népszerű zarándokhely lett, csakúgy, mint a Dereszla-domb oldalában a 18. században alapított zsidótemetőben található sírja, ami fölé óhelt (sátorszerű sírt) építettek tisztelői.

A rabbihoz, akinek konyhájában egykor félszáz embernek is főztek naponta, hogy senki nem menjen el éhesen tőle, messzi földről, keresztények is jöttek tanácsért. Csodálatos tetteit legendák őrzik, mint ahogy legendás lett az a karosszék is, amelyből Reb Saje szinte soha nem állt fel. Azt mondják, csak pénteken este feküdt ágyba, máskor hívei és vendégei rendelkezésére állt, vagy imádkozott.

A körbekerített zsidótemető díszhelyén találjuk több, hajdani híres rabbi sírját is.

A holocaust idején több mint 700 keresztúri zsidót hurcoltak el, emléktáblájuk a Hősök parkjában található. Egykor három zsinagóga is működött a településen, ma már csak a legnagyobb áll, a Bodrogra néző épületben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának Zempléni Tájegység Irodája működik.

Dereszla régi és mai kincsei

A terület már az ókorban is lakott volt. A községtől nyugatra lévő Dereszla-domb keleti lejtőjén 1918-ban bukkantak a „Dereszla kincse” néven ismertté vált, arany ékszerekből álló leletanyagra, mely a Kr.e. 1200-as évekből származik. A leletek a Nemzeti Múzeumban láthatók, nemesmásolatukat pedig a Községházában kialakított Keresztúri Kincsestár kiállítóhely tárja az érdeklődők elé – a falu életének, történetének sok más fontos momentumával együtt.

Ezután találtak rá egy rézkori temetőre, aminek leletei bodrogkeresztúri kultúra néven vonultak be a hazai és nemzetközi archeológiába.

Bodrogkeresztúr a 16. században mezőváros volt, nyomdával, saját törvénykönyvvel, pallosjoggal. A megélhetés alapja a szőlő- és borkultúra, illetve a borkereskedelem volt – így sok zsidó és görög kereskedő telepedett itt le. A falu feletti dombtetőn áll a görög borkereskedők által 1762-ben (vagy 1782-ben), eredetileg késő barokk stílusban építtetett, Szent György nagyvértanú tiszteletére szentelt görög katolikus templom. Igaz, 1856 körül leégett, és csak 1927-ben építették újjá, jelentősen megváltoztatott formában.

A közelben lévő, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom 13. századi eredetű; a gótikus templom hajója jelenlegi alakját 1481-ben nyerte el. Gótikus ajtószárnyának vasalásán látható a készítés ideje: 1480. Berendezése jóval későbbi, 1800 körül készült népies copf munka.

A Máriássy-kúria 1870-ben épült késő barokk stílusban, az eredeti tulajdonos Tokaj-Hegyalja egyik módos famíliája volt. A főutcán áll a település legrégebbi nem egyházi épülete, a 17. századi eredetű, kora barokk stílusú urasági lakóház, az úgynevezett Rákóczi-ház. Mellette magasodik a copfstílusú református templom, amely 1790-ben épült. Figyelmet érdemel – a templomtól kicsit távolabb – az 1802-ben épült jellegzetes mezővárosi módos polgári vagy kisnemesi lakóház.

Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után, hazánkban készült különleges jármű segítségével. Minden év augusztus első hétvégéjén a településen tartják a Magyar Motorok Találkozóját.
 
A település legújabb látnivalója az Acetánia Borecet Muzeális Kiállítóhely, ahol a látogatók megismerhetik az ecet történelmét a kezdetektől napjainkig.

A vasútállomással szemben, a bodrogkisfaludi út mellett lévő 1848-49-es emlékmű annak tiszteletére készült, hogy 1849. január 23-án itt győzték le az osztrák csapatokat Klapka György vezetésével a magyar és lengyel szabadságharcosok. Egy mesterséges dombon 1896 óta őrzi a pilisi kőből faragott obeliszk a honvédek nyughelyét.

A Hét vezér szobra (Millenniumi szoborpark), Sárossy Tibor fafaragó 1996-ban készült alkotása, közvetlenül a Bodrog-parton kapott helyet. Bodrogkeresztúr természetes faluhatára a Bodrog. A Tokaji-hegy alatt kanyargó folyó a községtől 3 km-re találkozik a Tiszával. A két folyó közti morotvás árterület, a Bodrogzug önálló tájvédelmi körzet. A morotvák, a nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik a tájat. Gazdag a madár- és a növényvilága. Tavasszal a folyót és a kis tavak felszínét fehér tündérrózsák borítják el. A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet teljes védett természeti területén vízitúrázni egyénileg és csoportosan is előzetes engedéllyel lehet.

A Dereszla-domb tetejére pedig a fantasztikus kilátás miatt érdemes felmenni, az egész környék a szemünk elé tárul – és egy kellemes pikniket is tarthatunk a csúcson.

Népszerű, minőségi helyi finomságok a Csicsörke lekvár márkanévvel készülő szörp- és lekvár készítmények, valamint a nemzetközileg is elismert borecet-manufaktúra termékei. A településen működő pincészetek finom boraikkal egész évben várják a látogatókat. A borhoz kötődik a Bodrogkeresztúr két legnagyobb rendezvénye is: a felvonulással gazdagított Szüreti Nap és nyitott pincékkel zajló Mindszent Havi Mulatság.