Szechenyi2020
Header

Tokaj

Aligha van magyar helynév, amit jobban ismernének a világon: tudják, hogy Tokajban terem a királyok bora, a borok királya. Rómában tokaji bort töltöttek a pápa misézőkelyhébe, a lengyel királyok tokajival ünnepeltek, s az orosz cárok a tokaji borvidék termésével vendégelték a külföldi követeket. Abban, hogy mindez így lehessen, nagy szerepet játszottak a görög és a zsidó kereskedők. A borkultúra mellett figyelmet érdemelnek a város műemlékei, a gyönyörű természeti környezet és az itteni szokások, hagyományok is.

A 37-es sz. út felől a Tarcalon vagy a Bodrogkeresztúron át vezető úton, illetve Nyíregyháza felől a 38-as sz. úton érhetjük el a megyehatáron fekvő kisvárost. Mádtól 18, Tarcaltól 8 km-re található. Vonattal a Miskolc – Szerencs – Nyíregyháza vonalon utazhatunk ide.

A tokaji Nagykopasz-hegy délkeleti lábánál, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekvő Tokaj a történelmi borvidék fővárosa. A történelem folyamán jeles személyiségek igyekeztek itteni szőlőt vásárolni. 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett. Nemcsak természeti környezete lenyűgöző, de építészetében is tükrözi az évszázados virágzó gazdagságot, az igényességet, az emberléptékű fejlődést.

Zsidó emlékek

A városban az első zsidó borkereskedők a 17. században települtek le és az elkövetkező évszázadok során sokat tettek a tokaji bor elismertségéért. A 2. világháború előtt közel 1000 fős zsidó közösség élt Tokajban. A gazdag zsidó polgárok a mai sétálóutcán, a Fő utca kereskedőházaiban éltek. Az egykori népes hitközségnek zsinagógája, tanháza, hússzéke, kóser vágodája, sütödéje és fürdője volt. Közülük ma már csak Tokaj egyik nevezetességét, a nagy zsinagógát lehet megtekinteni.

Az eredetileg a 19. század végén épült, felújított zsinagóga, ma a város Kulturális és Konferencia Központjaként működik, helyt adva számos hangversenynek, konferenciának. A kupolás, kerek tetőablakokkal ellátott tetejű zsinagógaépület a város egyik legszebb épülete. A hívő zsidókat napjainkban a Zsidó imaház várja (Rákóczi u.).

Tokajban két zsidótemető található. Az 1700-as évek közepén alapított régi temető a Bodrog és a Tisza közötti szigeten, a tokaji vár romjainak falánál, a Bodrogzugban található. Csak komppal közelíthető meg. A vadregényes környezetben fekvő temetőben a megmaradt 60-70 sír között 15 két-háromszáz éves, copf, klasszicista és romantikus síremlék is található. Ezeket kőfaragók készítették domborműves zsidó szimbólumokkal, archaikus metszésű héber kvadrált feliratokkal.

Az Újtemetőt az 1800-as évek végén a mai Bodrogkeresztúri úton alakították ki. A Bodroggal szemben, a Kopasz-hegy oldalában lévő bekerített temetőben 2-300 sír található, köztük néhány ismert rabbi Schück Dávid és Strasser Akiba és a régi temetőből áthozott Fanféder Simon Juda sírja.

Séta a városban

Tokaj határában – a Bodrog és a Tisza összefolyásánál keletkezett szigeten – a 13. századtól a Rákóczi-szabadságharcig vár állt, ami őrizte a vidéket és a nagyon fontos tiszai átkelőhelyet. Az itteni nevezetességeket számba véve, a vasútállomástól a városközpont felé tartva feltűnik a Tokaji Ferenc Gimnázium. A tájba simuló, 1996-ra elkészült modern épületet Bodonyi Csaba tervezte. Az iskola és a szemben lévő kollégium előtt áll 1996  óta Széchenyi István szobra, a márványból faragott kompozíció Veress Gyula Alpár alkotása.

A Rákóczi–Dessewffy-kastély vagy Sóház az 1700-as években épült barokk stílusban. Előbb a Rákóczi-családé volt, majd kincstári sótárnoki épület lett, s azt követően a Dessewffy család tulajdona. A kastély ma magántulajdonban van.

A város sétálóutcáján és környékén műemléképületek sokaságával találkozunk. A gondos várostervezésnek köszönhetően elsősorban ezeknek a hangulata, egységes képe ragadja meg a figyelmet, de érdemes néhányat közelebbről is szemügyre venni. Gyönyörű 18. századi, copf- és barokk stílusú lakóházak sorakoznak a Hajdú közben, a Rákóczi, a Vasvári és a Bethlen utcában is Az Ágyúgolyós ház – ma könyvesbolt – 1849 januárjában Klapka György fővezér szállásául szolgált. A ház falában ma is benne van a történelmi eseményekre emlékeztető ágyúgolyó.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából készült 2003-ban, Veress Gyula Alpár alkotása. A Városháza épületéről sokáig úgy tartották – alaptalanul –, hogy Esze Tamás kuruc vezér egykori háza. Új épületszárnya révén hangulatos, zárt belső udvar jött létre. A főtér meghatározó épülete az 1913-ban neoromán stílusban épült Jézus Szíve római katolikus templom. A templom mellett álló, 1802-ben barokk stílusban készült Nepomuki Szent János-szobor egykor a Tisza-híd (Erzsébet-híd) tokaji hídfőjénél állt. A főtér közepén álló Szent István király-szobor, Péterffy László alkotása a millenniumi esztendőben, 2000-ben készült.

Már az 1800-as években is komoly szőlőbirtokkal rendelkezett a Degenfeld grófi család. Az utódok által visszavásárolt, felújított Degenfeld-palota ma turisztikai és konferenciaközpont. A bronz térképtáblás Hegyalja-dombormű a világörökségi cím elnyerésének tiszteletére készült 2002-ben. A Rákóczi-pince bejárata előtti Bacchus-kút, Szanyi Péter alkotása 1990 óta hirdeti a szőlő levének jótékony hatását: az ivókút oszlopán, egy kőhordón ülő bronzalak láthatóan jól mulat. A  ma vendéglátóhely; a helyi hagyomány szerint 1526-ban itt tartották azt az országgyűlést, melyen királlyá választották Szapolyai Jánost.
Rákóczi-pince
A Generális-ház 18. századi, barokk stílusú épület, nevét onnan kapta, hogy egykor ez volt katonai parancsnokság, még ma is így ismerik az épületet. A közelmúltig itt volt az evangélikus imaház, de a hívek számának csökkenése miatt átadták a városnak, amely feltehetően turisztikai céllal fogja hasznosítani. A tér közelében lévő késő barokk stílusú református templom 1800 körül épült, tornyát 1896-ban emelték. Belsejében copfstílusú szószék látható.

A település és a Hegyalja történetét őrzi a főtér közelében lévő, 18. századi, copfstílusú Karácsony-féle házban lévő Tokaji Múzeum. Ez az egykori görög kereskedőház híven megidézi a mezőváros virágkorát. Az egyemeletes, alápincézett, rendkívül igényesen megszerkesztett lakóházat 1790 táján építtette a módos, görög eredetű Karácsony család. A 19. században került a Szaszaráthok tulajdonába, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak.

A múzeumban a Tisza halászatát és élővilágát feldolgozó tárlat érdekes látványossága a halfaunát bemutató akvárium. Az épület első szintjén Béres Béla tokaji esperes-plébános egyházművészeti gyűjteménye kapott helyet: a változatos tárgyak (festmények, korpuszok, iparművészeti jellegű liturgikus eszközök, ikonok) jól reprezentálják az észak-magyarországi provinciális barokk egyházművészetet.

A Tokaj-Hegyalja szőleje és bora című állandó kiállítás Hegyalja múltjáról ad átfogó képet. A tokaji vár története és Tokaj egykori hadászati jelentősége is megelevenedik a tárgyak és dokumentumok segítségével. Látható a múzeumban a görög kompánia tanácskozótermének rekonstrukciója, és bemutatnak hegyaljai iparművészeti alkotásokat, amelyek a hegyaljai polgárok rangját, életmódját reprezentálják.

A monumentális padlástérben néprajzi tárlat kapott helyet. Így többek között a kádármesterek termékei, a bor készítésének, szállításának eszközei láthatók. A padlás igazi látványossága a hatalmas, több elhúzásból összehozott központi kémény, amely a helyreállítás után a tér középpontjában teljes szoborszerű szépségében jelenik meg. A pincében a bor tárolásának, kínálásának eszközei kaptak helyet. Láthatók itt többek között kőedények, a színes virágfestésű kancsók, korsók, butéliák, butykosok… Tokaj-Hegyalja borászai is bemutatkoznak: legjobb minőségű boraikat palackozva tekinthetik meg a látogatók.

A Kulturális és Konferenciaközpont, valamint a Paulay Ede Színház mellett, a hajdani Serház épületében 2015-ben megnyílt a Világörökségi Bormúzeum, ahol a tíz európai világörökségi borvidék bemutatása mellett a látogatók interaktív módon körülutazhatják Tokaj-Hegyalját is.

Az egykori görögkeleti, ortodox templom ma az időszaki képzőművészeti kiállításokat rendező Tokaji Galéria. Az egykori kapucinus kolostor, a barokk stílusú (bár átalakított) épület ma gondozóotthon. A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus templom a 18. század második felében épült barokk stílusban.

Bor, fesztivál, sí és sétahajó

Tokaj a borturizmus központja, melyre az év minden évszakában fesztiválok, kulturális, bor- és gasztronómiai rendezvények sora épül, de a két folyó találkozása miatt a vízi- és kerékpáros turizmusnak is nagy hagyományai vannak. Tokaj számos különleges turisztikai kínálattal, szállodákkal, éttermekkel, pincékkel várja az ideérkező turistákat.

A Tisza-part a vízitúrázóknak, horgászoknak és kempingezőknek nyújt kellemes kikapcsolódást. Nyaranta kirándulóhajók viszik fél- és egész napos kirándulásra utasaikat a két folyón, a Bodrogon és a Tiszán.

A Tokaji-hegy vagy Nagykopasz természeti értékekben gazdag terület. Autóút Tarcal központjából vezet a hegyre. Gyalogosan a városközpontból induló zöld és piros sáv turistajelzésen juthatunk fel (2,5-3 km). A hegy északi oldalán található – a tokaji önkormányzat kezelésében lévő – kb. 600 méter hosszú sípálya, és a kb. 200 méter hosszú szánkópálya. A hegyről csodálatos kilátás nyílik a Bodrogzugra és a mögötte elterülő Zempléni-hegységre, a tv-adó parkolójából az Alföld felé is.