A vár építtetője és első birtokosa az Aba nemzetségből származott. Az évszázadok során többször volt királyi vár, és számtalan nemesi család birtokában volt. Perényi Péter mint koronaőr 1526-ban, Szapolyai János koronázása után Füzérre szállíttatta, és egy évig itt őriztette a magyar királyi koronát.

A császári csapatok 1683-ban felrobbantották a várat, így a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt jelentősége. Századokon át romlottak falai, melyek rekonstrukciója ma folyamatosan zajlik, így egyre többet megmutat magából. A füzéri vár nemcsak messziről nyújt fantasztikus látványt a Vár-hegy tetején, és nemcsak romantikus hangulattal, gyönyörű panorámával várja a felkapaszkodókat, de művészeti szempontból is jelentős műemlékünk.

Szabálytalan tojásdad alaprajzú falai a sziklatető körvonalait követik. Az udvart jobbról a várfalhoz épült gazdasági épületek szegélyezték: a sütőház, konyha és deákház. A falakból csak csonkok maradtak.

Az udvart délről négyszög alaprajzú, boltozatos pince fölött emelkedő gótikus kápolna zárja le. Ez a vár legépebben ránk maradt épülete. Völgyre néző hosszoldalán két, a végfalakon egy-egy nagyméretű csúcsíves ablak nyílik. Fülkéjüket alul kőpadok fogják közre. Megmaradtak a kápolna keresztboltozatainak karcsú falpilléreken nyugvó bordaindításai is. Alattuk a csipkés faragású baldachinok egykor szobrokat tarthattak.

Az udvarnak a kaputoronnyal átellenes oldalán íves körvonalú bástya emelkedik. Valaha itt volt a porkoláb és az őrség szállása.

Húsvéttól novemberig minden jeles ünnepet megülnek – múltidéző hangulatban – a várban is, ezek közül is a legjelesebb az augusztusi Füzéri Vár Napok.

Cím: Vár-hegy. A településen táblák irányítják az utazót a parkolóig, ahonnan a várba vezető egyetlen gyalogút indul.