A gyönyörűen gondozott park közepén érjük el a belsővárat, melynek kapujához érve, jobb oldalt a várat építtető Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szobra látható. A kapu reneszánsz stílusú zárt udvarra vezet. Az egyik épületszárnyban kapott helyet a Zemplén Múzeum. A látogatók a kiállított tárgyak segítségével megismerhetik a vár történetét.
Az egyik teremben Rákóczi Zsigmond korából származó emlékek láthatók. A tárlókban a vár területéről előkerült kerámiákat állították ki, látható Rákóczi Zsigmond hadizászlója, síremlékének másolata, korbeli török és magyar fegyverek. Bábukon főúri hölgy és férfi viseletek. Makett segítségével megismerhetjük a 17. századi várat. A tárlókban fegyverek, sodronyingek láthatók, a fal mentén vasláda és oroszlános székek állnak.
Önálló kiállítás mutatja be a városra hagyományozott képeslapgyűjteményt (1967. július 15-én dr. Petrikovits László helyi fogorvos, ismert műgyűjtő adományozta a városnak). A képeslap története elnevezést viselő tárlat egyik termének közepén kis postahivatalt rendeztek be. A kiállítás bemutatja a modern képeslap történetét, azt az időszakot, amikor a kép legalább olyan fontos lesz, mint a szöveg. Az első nyílt levelezőlapot az Osztrák-Magyar Monarchia postaigazgatósága adta ki 1869-ben, és illusztrált változatuk már egy évvel ezután megjelentek.
Az első képes levelezőlapokat fürdőhelyekről, nyaralóhelyekről, helyi látványosságokról készült fényképek, vallásos témájú képek díszítették. Az I. világháború alatt megjelentek a katonai tárgyú ábrázolások. Láthatók alkalmi képeslapok, amelyeken időhöz és eseményhez kötött témák, például tűzvész vagy természeti katasztrófák jelennek meg. Óriási kiállítási anyag gyűlt össze az európai országokban megjelent képeslapokból, ezek közül kap a látogató válogatást, de önálló tablón történelmi és politikai tárgyú levelezőlapokat is elhelyeztek. Mint ahogyan a humor is megjelenik a képeslapokon, karikatúrák, vicces fényképek és rajzok formájában. Láthatók különleges méretű lapok, és megjelennek az üdvözlőkártyák is.
Önálló kiállítást tekinthet meg a látogató Frey Antal grafikus ex libriseiből, könyvillusztrációiból, és külön kiállítás mutatja be a szerencsi csokoládégyártás történetét. A korabeli dokumentumokon keresztül ismerheti meg a látogató a csoki gyár történetét, minden fontosat megtudhatunk a kakaóról, bemutatják a helyi csokoládégyárban alkalmazott csomagolásokat, cukrászati eszközöket, a híressé vált termékeket, csoki figurákat. És akik megkívánták a szerencsi csokit, a közeli csokoládé mintaboltban meg is kóstolhatják a legfinomabb édességeket.
Visszasétálva a várkapuhoz, a várkert gondozott parkjában sétálhat a látogató, ahol sétautak, tó, és terebélyes öreg fák törik meg a zöld mezőt és tavasztól őszig kisebb nagyobb rendezvények részesei lehetünk.
Vártörténet
A várat Némethy Ferenc építette 1556-1559 között, a hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén, az ott lévő apátság köveinek felhasználásával, egy középkori udvarház formáját követve. 1583-ban Rákóczi Zsigmond birtokába került. Ekkor élte a vár fénykorát, évekig tartó építkezés kezdődött, amelynek során reneszánsz stílusú várkastélyt alakítottak ki. Ebben az időben keletkezett a palotaszárnyakkal körülvett belső udvar, a külső lépcsősor és a tornác. Fiai Sárospatakon építkeztek tovább.
Szerencs rezidenciajellege megszűnt, és birtokközponttá alakult. A termekben és a kápolnában állatbőröket, gabonát és egyéb termékeket tároltak. A harmincéves háború idején császári kézre került, majd a Rákócziak visszafoglalták, de az erődítmény súlyosan megrongálódott. Helyreállították, de hadászati jelentősége is megszűnt. Utolsó birtokosa a Szirmay család volt. A II. világháború ideje alatt kifosztották, majd intézményeket helyeztek el benne, állapota kritikussá vált. 1968-ban kezdődtek meg a régészeti feltárások, majd a felújítási munkálatok, azt követően vált látogathatóvá.
Cím: Huszárvár út 1.
