A templom előtti téren találhatók annak a rotundának az alapfalai, amelyben megkeresztelhették a csecsemő Árpád-házi Szent Erzsébetet. A királyi kápolna kiváltságát viselő, egykor Szent Mihály tiszteletére szentelt körtemplom mérete, formája alapján a legkorábbiak (11–12. század) közé tartozott.

A mai gótikus templom helyén, a 13. század második felében későromán templomot emeltek, ennek különálló harangtornya, illetve a várfal tövében a középkori városi-plébániai iskola alapfalai láthatók.

A mai templom építése a 15. századhoz és az akkor birtokos Pálóczi családhoz köthető. A déli bejárat előtti négyszögletes, toronyszerű előcsarnok falán látható a 2007-ben, születésének 800 éves jubileuma alkalmából meghirdetett Szent Erzsébet-év, valamint az ebből az alkalomból elnyert basilica minor cím emléktáblája.

Lépjünk be a templomba! A bejárattól több lépcsőn kell lemenni, aminek az az oka, hogy az 1964-ben kezdődő feltáráskor az eredeti 15. századi szintre süllyesztették vissza a padlót. Ugyancsak ekkor szüntették meg a templom alatti kriptarendszert, az onnan származó sírlapok egy részét körben, a falakon helyezték el. A lebontott kripták helyét a padozatba beépített fedkövek jelzik.
A templom több neves pataki történelmi személyiség (Rákócziak, Dobó család) temetkezési helyéül szolgált, az itteni kriptába temették Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.

Az első építési periódust képviseli a háromhajós szerkezet és a két, a főhajónál keskenyebb mellékhajót leválasztó oszlopsor. A mellékhajók boltozatának terhét hordó falpillérek is ekkor épültek. Lényeges átalakítás zajlott a mohácsi vész után (1526), amikor a templom északi falát kívül-belül ágyúlőrésekkel ellátott várfallá alakították át.

Wesselényi-féle összeesküvés (1671) lelepleződése után Patakot császári katonaság szállta meg. A templomot katonai raktárnak használták, falain pedig szekereknek is alkalmas, hatalmas kapukat vágtak. A déli oldalon ma ezt üvegtégla jelzi, az északi fülkében pedig Mezei Tamás helyi fafaragó Karácsony titka című alkotása látható.

A templomot 1737-ben óriási tűzvész pusztította, szinte csak az oszlopok és falak maradtak. 1787-ben építették újjá. Ekkor készült a barokk orgonakarzat, a magasabb gótikus boltozat helyett a mai alacsonyabb, egyszerű dongaboltozat.
Ekkor került ide a budai karmeliták templomának 16 méter magas, tisztán fából készült, 4,5 kilogramm aranyfüstlemezzel borított barokk főoltára, ami ma is a berendezés legszebb darabja.

Szent Erzsébet ereklyetartó szekrényében – amiben korábban a Szent Jobbot őrizték Budapesten – egy koponyaszilánkot és egy selyembrokát ruha darabját helyezték el. Ajtaját és pártázatát Ozsvári Csaba ötvösművész Szent Erzsébet jótékonyságát ábrázoló jelenetei díszítik.

Cím: Szent Erzsébet u.