Szerencs a Zemplén kapuja – Mád a Csodarabbik útja nevű zarándokút kiinduló és befejező pontja. Ki itt „belépsz”, készülj fel arra, hogy a határban művelt szőlők és sűrű erdők, a településeken ősi templomok és kúriák, a föld alatt sokágú, nemes bort kínáló pincék – és különböző helyi ízek várnak!

Szerencs, Mád, Rátka, Tállya, Golop, Abaújszántó – elég néhányszor utazni vonattal ezen a szakaszon, és megjegyezzük a megállókat, mert a fülünkbe kúszik a nevek dallama. Persze nemcsak a vasút fűzte fel egy „szálra” ezeket a településeket, de a Szerencs-patak is. A térképre nézve jól látható, hogy az Abaúj és Zemplén határán, a Zempléni-hegység peremén fekvő településeknek természetes társuk a Szerenccsel már összeépült Bekecs és Legyesbénye, az onnan Golop felé útba eső Monok, és a Taktaköz felé nyitó Mezőzombor.

Itt állunk Tokaj-Hegyalja kapujában, már a történelmi Tokaji borvidéken, a kultúrtájként világörökséggé lett területen. Szerencset mindig is a Zemplén kapujának tekintették. Az abaújszántói Sátor-hegy a borvidék egyik sarka (a másik kettő az újhelyi Sátor- és a Tokaji-hegy, azaz a Nagykopasz). Kapu, határ, sarok – mind azt sugallja, itt átlépünk valahová, az egyik „oldalon” más vár, mint a másikon. Ez igaz is: a lankás abaúji, az Alföld felé laposan nyitó taktaközi táj itt vált át az egykor vulkánok által hegyes-völgyesre gyúrt vidékre. Az akkori tűz ma is visszaköszön az itt születő borokban.

Zsinagógától a kóser borig a Csodarabbik útján

Ez a bor vonzotta ide – zömében Galíciából, a 17-18. században – a zsidóságot. A szőlőtermelők, borkereskedők mellett azután, létszámuk gyarapodásával, helyi kereskedőként, iparosként is szolgálták a mezővárosok, falvak lakosságát. Zsinagógákat, fürdőket, jesivákat építettek – a második világháború után azonban nem sikerült újraéleszteni az itteni hitközségeket, így az épületek is romlásnak indultak. Csaknem elpusztult a mádi zsinagóga is, de az ezredfordulón sikerült megmenteni a copfstílusú, gyönyörű épületet. Műemléki helyreállítása Európa Nostra díjat kapott, egy amerikai kiadó pedig beválogatta a világ 100 legszebb zsinagógáját bemutató könyvbe.

Mád és a zsidóság kapcsolatát egyébként is legendássá tette a messze földön is ismert szólás, miszerint „ott vagyok, ahol a mádi zsidó” – azaz nem jutottam előre, dolgom végezetlenül visszatértem oda, ahová elindultam… A jelenlét ismét valóságos lett, amikor a Hegyalja legnagyobb, gondozott, felújított zsidó temetője mellett a zsinagóga is megújult. Mádon megőrződött az egykori rabbiház és a rabbiképző épülete – felújításuk után nemes feladatot kaptak: innen indul, és ide érkezik – Abaújszántón és Tállyán keresztül – a Csodarabbik útja elnevezésű, 10 települést érintő, 150 km-es zarándokút, ami bejárja Tokaj-Hegyalja látogatható zsidó emlékhelyeit, épített örökségeit, elvezeti az érdeklődőket az egykori csodarabbik sírjához, megismerkedtet életükkel és a hozzájuk kapcsolódó legendákkal.

A 17. században Joel Szirkisz krakkói rabbi levélben számolt be arról, hogy a Mád mellett lévő Zombor faluban kóser bort termelnek. Így messze nem véletlen, hogy 2015-ben a mezőzombori Disznókő Pincészetnél kezdték meg a kóser bor előállítását. Legalábbis nagyobb tételben, az abaújszántói Galambos család ugyanis 2012-től készíti díjnyertes kóser furmint és hárslevelű száraz borait.

„E föld nem a siralom völgye…”

Ám ahhoz, hogy megértsük ezt a vidéket, érdemes felkeresni a zsidósághoz közvetlenül nem kötődő történelmi-kulturális emlékeket, turisztikai attrakciókat is! A Rákócziak szerencsi reneszánsz várát, és a benne működő Zempléni Múzeum különleges kiállításait; Tállya – Európa közepe – nagyszerű kúriáit és pincéit; Kossuth Lajos monoki szülőházát; Abaújszántó templomait vagy a golopi címertárat. Sétálni a gyönyörű Aranyosi-völgyben, megmártózni a zombori Bor-tó természetes relaxációs hatásában, vagy elmerülni a szerencsi Csokifesztivál édességeinek, a szüreti napok, boros rendezvények kínálatának finom tengerében. Hiszen ahogy Petőfi Sándor írta egykor: „E városokban laknak, e hegyeken, az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye, mint a vallás tartja.”

A kerékpárosok bevett útja a Szerencs – Ond – Rátka – Tállya – Mád – Abaújszántó útvonal 18 kilométere, és Mád – Rátka – Monok érintésével erre halad a Mária zarándokút.

Helyi ízek – kényelmesen

A csodálatos bor élvezetében a legkülönbözőbb szolgáltatások segítik az utazót – így például a Mádon 2015-ben megnyitott Aszúházban a Tokaj-Hegyalja hírnevét megteremtő, több évszázados múltra visszatekintő szőlészeti és borászati kultúrát ismerhetjük meg látogatóbarát, interaktív, játékos formában, kortárs alkotások segítségével. Az alkotóházként működő Furmintház pedig kiállításoknak, játszóháznak és kulturális műhelynek ad otthont. A kreatív pihenésre vágyók elismert helyi alkotók segítségével tanulhatják meg számos művészeti ág, kézműves szakma alapvető fortélyait, interaktív kiállítása Mád értékes szőlődűlőinek talaját, kőzeteit, ásványait mutatja be. A Furmintház gazdag programot kínál a gyerekeknek addig is, amíg a felnőttek a történelmi dűlőkön kirándulnak, vagy épp borkóstolón vesznek részt.

A Percze Élményközpont izgalmas sport- és wellness-lehetőségekkel várja a látogatókat. Beszéljenek magukért a sporteszközök: mountain bike, e-bike, segway, Polaris Ranger EV autó, John Deere Gator dízelautó, e-quad, Flame Rider homokfutó, túrakajak és -kenu, gumikatamarán – és hogy biztosan mindenre emlékezzünk, van fejkamera is.

A mádi Napudvar Vendégházba már hatalmas, romantikus kertje miatt is érdemes benézni, hiszen illatos virágokkal, aromás gyógynövényekkel, zamatos gyümölcsökkel várják a pihenni vágyókat. Mintegy 50–60 gyógynövényt mutatnak be a szakértő vendéglátók. A 13 gyógynövényből kevert teájuk messze földön híres.

A családi sajtműhelyben friss tejből, nagy gondossággal készül az érlelt tehén- és kecskesajt, kéksajt, faszenes camembert, gomolya és a többi különleges tejtermékek. A mádi gazdaság tehenei tájvédelmi körzetben, gyógynövényekben gazdag hegyi réteken legelnek.

A 37-es főútvonal mentén álló Sárga Borház parkolója pedig minden hónap második vasárnapján, 10–16 óra között a Tokaj-Hegyalja Piac otthona. Jó minőségű, egyedi különlegességeket, helyi termékeket kínálnak itt a környékbeli gazdák és mesteremberek.

Ezt látni kell!

– copfstílusú zsinagóga Mádon
– a Csodarabbik útja indulópontja Mádon
– a Rákóczi-vár és benne a Zempléni Múzeum Szerencsen
– Kossuth Lajos szülőháza Monokon

Ne hagyja ki!

– a Kapitány-ház kiállításait és a római katolikus templomot Abaújszántón
– a Rákóczi- és a Mailloth-kastélyt Tállyán
– a református templomot Szerencsen
– a Hegyalja legnagyobb zsidó temetőjét Mádon

Ha van ideje…

– kiránduljon egyet Abaújszántóról a varázslatos Aranyosi-völgybe, vagy a Sátor-hegy tetején lévő kereszthez!
– fedezze fel Magyarország címertárát Golopon!
– ismerje meg a svábok életét a rátkai tájházban!
– „játsszon” egyet a mádi Aszú- és Furmintház kiállításain, foglalkozásain!
– fedezze fel Tállyán sétálva a „felföldi mezőváros” jellegzetes, karakteres épületeit!
– töltsön időt a mezőzombori Bor-tó természetes „wellnessében”