Hogy milyen nagy csodákat találhatunk kis településeken, arra kiváló példa ez a vidék. A Bodrogot gyöngysorként kísérő falvak közül Olaszliszka, csodarabbija révén, a hazai haszidizmus központja volt – ma nemcsak Friedmann Hersele sírja, hanem interaktív emlékhely is várja a zarándokokat. Tolcsván nemzeti kincset őriznek a Bormúzeumban. A kissé „elgurult gyöngyszem”, Erdőbénye legújabb csodája pedig az évenkénti háromnapos „mámoros” találkozás.

Sokáig úgy volt, hogy a Bodrogot kísérő házakban laktak – a 37-es út túloldalán lévő hegyek dűlőin pedig éltek az emberek. Mert miért is lett „olasz” Liszka? A valószínűleg a 12. században idetelepített „olasz”, valójában vallon szőlőművelőkről kapta nevét. Erdőbénye határában találták meg a Vitis tokaiensis levélnyomatát – ami nem más, mint minden szőlő őse. Tehát a szőlő őshonos (a Vitis sylvestris ma is vadon él errefelé) – és amióta a földet művelni képes ember él itt, lényegében azóta a szőlő az élete része, sőt egyre inkább maga az élet.

Ezekben az erdőkben nő a tokaji bor számára éppen megfelelő hordót adó tölgy. Ezeknek a hegyeknek az ásványi anyagai tették gyógyhatásúvá a korábban Tolcsván és Erdőbényén is működött fürdő vizét – ahogy táplálják ma is a szőlőtöveket. Íme, egy újabb vetülete annak a szimbiózisnak, ami miatt világörökséggé lehetett ez a „kultúrtáj”. Az már következmény, hogy olyan emberek kötődnek ehhez a tájhoz, mint Szepsi Laczkó Máté, az aszúkészítést leíró krónikás lelkész, Fried Vilmos, azaz William Fox, az amerikai Fox filmstúdió megalapítója, vagy éppen Friedmann Hersele.

A „középső” csodarabbi

Olaszliszkán már az 1800-as évek elején megalakult az első hitközösség, mely a század közepére zsinagógát épített. Tagjai kereskedelmi központtá tették a kis települést. Aztán jött Friedmann Hersele (1808–1874), az újhelyi Teitelbaum csodarabbinak, a hászidizmus megreformálójának tanítványa, a későbbi bodrogkeresztúri „cádik”, reb Sajele tanítója – és a hazai hászidizmus nyüzsgő központjává vált Olaszliszka. Halálának évfordulóján (Áb hó 14.) sírját ma is felkeresik a zarándokok a szépen gondozott temetőben. (Kisebb, de ugyancsak gondozott temető található Erdőbényén is.)

A közösség a csodarabbi halálát követően hanyatlásnak indult, de megmaradt egészen a 2. világháborúig. Azután már nem éledt újjá, és elpusztult a zsinagóga is. Helyén – 2015-től – interaktív emlékhely várja a Csodarabbik útja zarándokait, emléket állítva Tokaj-Hegyalja zsidóságának.

Tiszta hegyi – és történelmi levegő

Olaszliszkán mindezen túl is érdemes egy sétát tenni, hiszen római katolikus temploma gótikus elemeket őriz, bár messziről látható, várszerű, romantikus stílusú tornya nem ezt sugallja. A nevezetes liszkai kőhíd pedig ugyancsak meglepi az arra járót arányos robosztusságával, miközben építészeti szempontból is ritkaságnak számít csúcsíves pilléríve.

Az nem lehet, hogy a Rákócziak vagy Kossuth Lajos ne kötődjön valamilyen érdekes módon a térséghez! Olaszliszkán máig azt tartják, hogy az utóbbi gyermek nem várta meg, míg szülei hazaérnek Újhelyről Monokra – hanem már útközben, itt, a nagyapa postamesteri házában világra jött. Ebből az tekinthető ténynek, hogy Wéber András volt itt postamester – előtte pedig Erdőbényén igazgatta a hírek útját. Nem véletlen tehát, hogy a megyében először éppen ott, Bényén állítottak szobrot Kossuth Lajosnak.

A kisméretű mellszobor köré szerveződő szoborparkban ott találjuk Szepsi Laczkó Mátét éppúgy, mint II. Rákóczi Ferencet. Előbbi, rövid olaszliszkai(!) tanítóskodás után, külföldi tanulmányait leszámítva, Erdőbényén élt és szolgálta az Egyházat, a lakosokat és a fejedelmi birtokosokat. Sokáig úgy tartották számon a lelkészt, mint az aszú atyját: a régi feljegyzések szerint Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak készítette az 1620-as végén a sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjéből. Ma már tudjuk, jóval korábban is készült aszúbor. Szepsi Laczkó Mátét pedig – többek között – mint az aszú készítésének lejegyzőjét tisztelik továbbra is.

„Máthé tiszteletes úr” egyébként közel lakott a Rákóczi-uradalom „fejedelmi borházához”. A Rákóczi–Szirmay-kúria ma református szeretetotthon. Tolcsván a 17. századi, reneszánsz stílusú Rákóczi-kastélyban vendégház, illetve Borászati Múzeum kapott helyett. A pincesori Bormúzeumban található, szürkészöld nemespenész-lepelbe burkolódzó palackok összessége – illetve több önmagában is – nemzeti kincs. Csak a „doyenről” egy félmondat: az egy 1680-ban készült aszú… A múzeum a Világörökség magterületének része, akárcsak a szintén tolcsvai Oremus-pince.

Ez a történelmi levegő ezen a vidéken minden lépésünknél kísér minket, járjunk akár Erdőbényén a kastélyszállóvá lett fürdőnél, a tengerszemmé lett bányánál, vagy nézzünk le a tájra a 14. században épült, gótikus stílusú tolcsvai templom tornyából. És persze akkor is, ha a legújabb borokat kóstolgatjuk…

Bor és család? Igen!

Egy régi mondás szerint, ha „valaki Erdőbényén egy fát elhajít, az vagy kádárt üt vagy kőfaragót”. Ez ma már sajnos nem áll – de azért kádár még akad, méghozzá nemcsak a múzeumban vagy ünnepi alkalmakkor, a különleges-karikázós kádártáncot járva – Hotyekék műhelyében már a negyedik generáció abroncsolja a nemes zempléni tölgyet. A hagyományos ízek jegyében ezt akár erdőhorváti kerek perecet rágcsálva is megnézhetjük, bár az borkorcsolyának is jó. Borászt pedig igen egyszerű (el)találni ma is. Van itt Budapestről ideszerelmesedett kezdő baráti társaság éppúgy, mint a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka címet is elnyert nagy borászat vagy épp kézműves módszerekkel, minimális technológiával magas színvonalat produkáló gazdasági kísérlet. És persze számos családi vagy közepes méretű borászat.

A felújított kúriákat, borházakat, az egyetlen „romborozót”, a borokkal gazdag kanyargós pinceágakat koncentráltan ismerhetjük meg a Bor, mámor, …Bénye idején, az augusztus 20-a előtti hétvégén. Ez a három nap a borokról, a zenéről (minden pinceudvaron más, minőségi modern kamaramuzsika szól), a beszélgetésekről – de valójában az együttlétről szól. Így boros rendezvény létére kiváló családi program is. Erről szombat délelőtt kifejezetten gondoskodnak a szervezők. De kirándulni is lehet gyalog vagy kerékpárral a gyönyörű Aranyosi-völgyben, a tengerszemhez, a különleges látványt nyújtó fás legelőre, esetleg lovas szekérről ismerkedni a tájjal…

Persze, jöhetünk egy kicsit hamarabb is, az augusztus eleji Tolcsvai Borfesztiválra, esetleg még korábban, a májusi Erdőbényei Drótszamár Fesztiválra – vagy bármikor, hiszen a hegyek a túrázási, síelési-szánkózási lehetőséggel, vagy az evezésre csábító Bodrog mindig itt található, akárcsak a kényeztetést kínáló szálláshelyek.
 
Ezt látni kell!
– az interaktív emlékhely és a csodarabbi sírja Olaszliszkán
– a Tokaj Kereskedőház Rt. Bormúzeuma Tolcsván
– a 14. században épült, gótikus stílusú római katolikus templom Tolcsván

Ne hagyja ki!
– séta az erdőbényei kastélyszálló parkjában
– a gótikus eredetű olaszliszkai templom és a kőhíd
– a Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza Tolcsván
– a működő kádárműhely Erdőbényén

Ha van ideje…
– sétáljon ki az erdőbényei tengerszemhez!
– kiránduljon a közeli hegyekben ásványokat, kőzeteket gyűjtve!
– a kovácsműhelyben ismerje meg az ősi szakmát és
– látogassa meg a térség településeinek tájházait!