A Bodrog partján hosszasan elnyúló Olaszliszka a 37-es sz. főútvonal közelében fekszik, Mádtól 20 km-re, Bodrogkeresztúrtól 15 km. A falunak Tolcsvával közös vasútállomása is van a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vonalon.

Az egykori mezőváros nevét valószínűleg a 12. században idetelepített „olasz”, valójában vallon szőlőművelőkről kapta. A határában lévő hegyek szőlőterméséből jófajta hegyaljai borok származnak.

A hászidizmus központja

Olaszliszkán az 1800-as évek elején alakult meg az első hitközösség, mely a század közepére zsinagógát épített. Az olaszliszkai borkereskedők intenzív kapcsolatot tartottak a lengyel és orosz zsidó kereskedőkkel.

Olaszliszka egykor a hászidizmus egyik központja volt, mely a közösség rabbijának Friedmann Cvi Herschelenek (Cevi Hirsch) köszönhető, aki kora egyik legismertebb csodarabbija volt. A sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes házában nevelkedett, majd annak halálát követően tette Olaszliszkát a magyarországi hászidizmus középpontjává. Nála tanult a bodrogkeresztúri cádik, Steiner Jesájá (Steiner Sáje). Halálának évfordulóján (Áb hó 14.) sírját ma is felkeresik a zarándokok az olaszliszkai zsidó temetőben, mely a gyönyörű fekvésű Belsőkocsord úton található.

A közösség a csodarabbi halálát követően hanyatlásnak indult. A 2. világháborút követően elpusztult a zsinagóga is, melynek Kőbányai János Magyar siratófal című írásában állít emléket, felidézve Jancsó Miklós két 1965-ben és 1975-ben forgatott filmjének történetét, amely bemutatja, hogy 10 év elteltével egy fal maradt pusztán a zsinagógából. A zsinagóga helyén egy interaktív emlékhely épült 2015-ben, megidézve az egykori épületet és emléket állítva Tokaj-Hegyalja zsidóságának.

Várszerű templomtorony

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 14. században épült gótikus stílusban, majd a 18. században barokk ízlés szerint átalakították. A körerkélyes, támpilléres torony a templom legősibb része: katonai őrtoronynak épült. Az erkély fölött a torony kezdetben sisakos volt, de az 1830-as években egy orkán a sisakot ledöntötte, a helyére épült a romantikus stílusú csonka torony, tetején kiemelkedő oszlopokkal, és így várszerű lett az építmény. A gótikus stílusú templom oldalfalai, sokszögzáródású szentélye és a déli oldalon a szép gótikus bejárat ma is látható. A boltozata viszont újabb, barokk munka.

A templom sekrestyéjének falába illesztett kőkereszt felirata különös történetet mesél el: a templomot 1772-ben kirabolták, ám a tolvajok a Bodrogon át menekülve a lopott kincseket a folyó közepén elejtették. Ám csodálatos módon a kincsek nem vesztek oda, hanem kiemelkedtek a vízből.

A belterületi kőhíd szerkezeti kialakítása hazánkban egyedülálló, és a hídnyílás csúcsíves alakja is ritkaságnak számít. Építésének története felderíthetetlen. A Kossuth család 1803-ban Monokról Olaszliszkára költözött. Kossuth Lajos itt töltötte gyermekkorát, fiatalsága, ifjúsága kezdeti emlékei ide kötötték, itt élt 1808. februárjáig. (A településen máig élő legenda szerint itt is született.) A barokk eredetű Kossuth-ház falán tábla is őrzi ennek emlékét. A házat 2005-ben avatták fel a „Kossuth mítoszok” állandó magyar kortárs művészeti kiállítással. A kortárs művészet kedvelőinek külön is ajánlható a Polgármesteri Hivatal kertjében létrehozott Csiky Tibor Nemzetközi Szoborpark.