Sátoraljaújhely a 37-es sz. főút és a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vasútvonal végpontja, a hegyközi utak összefogója, határátkelőhely Szlovákia felé. Mádtól 45, Sárospataktól 10 km távolságra fekszik. A településhez tartozik Széphalom.

A nagy történelmi múltú település eredeti neve Sátorhalma, illetve Sátorelő volt. A tatárjárás idején elpusztult várost egy, az áradásoktól mentes új helyre építették – innen származik neve. Városi kiváltságokat 1261-ben kapott V. István királytól. Védelmére a Vár-hegyen kővár épült, mely a 16. századig állt fenn.

A város már a középkorban jelentős fejlődésnek indult szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően: itt vezettek át a kereskedelmi útvonalak Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába. Ugyanakkor a hegyaljai bor kereskedelmi központja lett. Ebben jelentős részt vállaltak a zsidó kereskedők, akik már a középkortól megtelepedtek itt, bár erről biztos forrás csak a 18. század utolsó harmadáról áll rendelkezésre. A városba főleg lengyelországi, galíciai, kárpátaljai zsidók jöttek. Sátoraljaújhely az első jelentős város, amely vegyes nemzetiségű lakosságával, szinte páratlan liberális felfogásával igen jó életteret kínált a zsidóságnak.

A 17. századtól a Rákóczi-család birtokába került a város, Zemplén vármegye székhelye lett. Itt kezdte pályáját a megye fiskálisaként Kossuth Lajos, itt volt résztvevője a közéletnek Kazinczy Ferenc és Szemere Miklós is. Újabb lendületet adott a város fejlődésének, amikor 1871-ben megépült a Szerencs – Sátoraljaújhely közötti vasútvonal, 1872-ben pedig a Sátoraljaújhely – Csap – Ungvár vonal, az 1890-es évek elején megkezdte működését a híres dohánygyár és 1900-ban megnyílt a fürdő.

A trianoni békeszerződés azonban megcsonkította a várost, és a határra szorítva fejlődése egy időre megakad. Mai jelentőségét a dohányiparon és jó néhány egyéb sikeres vállalkozáson túl továbbra is a tokaji bor biztosítja.

A csodarabbi emlékezete

A 15 ezer lakosú hangulatos kisváros Tokaj-hegyalja legismertebb zsidó zarándokhelye. Több mint másfél évszázada zarándokok sokasága keresi fel a magyarországi haszidizmus megalapítójának, Teitelbaum Mózes (Jiszmách Móse) rabbinak a sírját, amelyet egy modern építészeti köntösbe öltöztetett óhel (kősátor) rejt. Teitelbaum rabbi 1808-ban telepedett le Újhelyben. Karizmatikus egyéniségét cádikként tisztelték, tanácsait az élet minden területén kikérték, mindemellett sokan keresték fel a gyógyító, oltalmazó erővel bíró talizmánjaiért, az ún. kámeákért. Teitelbaum rabbi 33 éves tevékenysége alatt jesivát alapított, irodalmi munkásságot folytatott, prédikált.

Széles körben ismert az a legenda, ami szerint Kossuth Lajos járt az újhelyi csodarabbinál. Két változat is ismert. Az egyik szerint a gyermek Kossuthot betegsége idején édesanyja vitte el a rabbihoz, aki meggyógyította, és egy bibliai mondattal megáldotta. A másik változat szerint Kossuth sátoraljaújhelyi gimnazista korában kereste fel a papot. Tisztelettudóan levette a kalapját az ajtóban, és akkor a rabbi hozzá sietett, a fejére tette a kezét – megáldotta. Azt mondta: Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Teitelbaum rabbi 1841-ben halt meg, utódai Máramarosszigetre majd az Egyesült Államokba költöztek, ahol hászid központot építettek ki. A 37-es főút városi bevezető szakaszán, a Pataki úton, a vasútállomással szemben találjuk a domboldalra felkúszó, betonkerítéssel körülvett több száz éves temetőt, ahol sírja található. Az előtérből néhány lépcső vezet a modern stílusú, terméskőből, betonból, üvegből készült óhelhez. Az épület valójába három sírt rejt: a híres rebéét és feleségéét, valamint Alexander komáromi rabbiét.

A Kazinczy utcai új temetőben találjuk Lőw Jeremiás és fia, Lázár rabbi sírját.

Az újhelyi hitközség csúcspontját az 1880-as éveitől az első világháborúig terjedő időben érte el, zsidó iskolát és kórházat is fenntartott. A 2 világháborút megelőzően a város zsidólakosainak száma elérte a 4 ezer főt. A Kazinczy Múzeum szomszédságában álló egykori zsinagógát a hitközség megszűnésével jellegtelen bútorüzletté alakították át. A kisebb zsinagóga (imaház) helyreállítása elkezdődött, a falán lévő Holocaust-emléktábla őrzi az innen elhurcolt zsidók emlékét. Megmaradt az ún. Kastenbaum-iskola, amit a zsidó ifjúság tanítására alapított Kastenbaum Márton 1838-ban. Ma, felújítva, a Zempléni Regionális Vállalkozási Alapítvány székháza.

Templom a bornak, királynak, szerzetnek

Ha vonattal érkezünk a városba, azonnal feltűnik a Bortemplom. A Thoroczkay-Wigand Ede által tervezett tornyos épület a helyi borpincék egyik leggazdagabbika fölött áll, a falon a hegyaljai települések címerei láthatók. Figyelmet érdemel a Honfoglaló magyarok szobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása az 1927-ben a megyei pénzügyi igazgatóság számára épült, mai Középiskolai és Szlovák Nemzetiségi Kollégium oromzatán.

A belváros képének meghatározója a Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom. A helyiek által nagytemplomnak nevezett épület helyén állt a Szent Imre-templom. A mai, késő barokk stílusú templom 1768–1798 között épült. Jelenlegi formáját a 20. század elején végzett bővítések során kapta. Főoltárát Hild Lipót készítette. Két oltárképét Boruth Andor újhelyi művész festette.

A templom szomszédságában van az 1852-ben épült, romantikus stílusú plébániaház. A templom déli oldalánál áll a Sassal viaskodó ifjú szobra, Kerényi Jenő (1908–1975) szobrászművész monumentális alkotása. A helyi lakosok által Partizán-emlékműként ismert szobrot 1948-ban állították fel, az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönkitörés áldozatainak emlékére. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után az újhelyi börtönből kitörést szerveztek az itt őrzött politikai foglyok. A sikertelen lázadást kegyetlen megtorlás követte, az áldozatok – több nemzet fiai – a szobor előtti közös sírban nyugszanak.

A város főterének jellegzetessége a Kossuth-szobor. Gárdos Aladár 1911-ben készített munkájának kőposztamense harangra emlékeztet, amelyből Árpád vitéze lép ki, megérintve az ekeszarvára támaszkodó parasztot. Felirata az 1890-es, a turini száműzetése idején keletkezett Kossuth-vallomás.

A barokk stílusú városháza olasz építészek tervei alapján épült 1754–1768 között. A korábban megyeházaként szolgált épület impozáns méreteivel az állandóság és a méltóság megjelenítője. A főbejárat fölötti erkélyről mondta a fiatal Kossuth első szónoklatát 1831-ben – a koleralázadás idején. Emeleti dísztermét történelmi személyiségek arcképei, fából készített, festett karzat, megyecímer és emléktáblák díszítik.

A városháza északi szárnyának emeletén kapott helyet Zemplén Vármegye Levéltára. A levéltár berendezése műemlék: az országban szinte egyedülállóan őrzi a 18–19. századi levelestárak hangulatát. Barokk bútorzatát helybeli mesterek készítették, logikai rendjét Szirmay Antal (1747– 1812) történetíró alakította ki. Legkorábbi dokumentuma V. István király özvegyének, Kun Erzsébetnek adománylevele 1272-ből.

Kazinczy Ferenc, a nagy magyar író és nyelvújító 1816–1831 között volt a megye főlevéltárnoka. Hatalmas munkát végzett az iratok, okiratok rendezésével; különleges értékű gyűjtemény együtteseket alakított ki. A városháza belső udvarában lévő Kazinczy-szobor Pátzay Pál 1968-ban készült alkotása.

Sátoraljaújhely legértékesebb műemlék együttese a város legősibb részén, a Barátszeren található. A településrész a fehér barátokról, a pálosokról kapta a nevét. A pálos-piarista rendház ma egyházi kollégiumként működik. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend már a 13. század második felében megkezdte itt kolostorának építését, a második emelet 1698-ban készült. A templom bejárata melletti déli homlokzaton kora barokk architektonikus díszítő falfestés látható. Földszinti kerengője árkádokkal nyílt a belső udvar felé. A kerengő déli részének gótikus keresztboltozata méltóságteljes látványt nyújt. Az egykori ebédlő – refektórium – mennyezetén gazdag, festett stukkódísz látható. Amikor 1786-ban II. József császár feloszlatta a pálosok rendjét, a kolostort a piaristáknak juttatta.

A rendház melletti piarista templom védőszentje eredetileg Szent Egyed, később Kalazanci Szent József volt, majd Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A 14. századi kora gótikus templom gyönyörű kőfaragású toronyóra számlapját ma a kolostor folyosóján őrzik – az első magyarországi mechanikus óra számára készült 1501-ben. A barokk főhomlokzatot a későbbi átépítések során kapta, belseje azonban megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát, a viszonylag rövid hajóval és a hosszú, sokszögzáródású szentéllyel. Berendezése 1716 és 1736 között készült. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei szobrász műterméből való. A templom déli oldalánál lévő kápolnát I. Rákóczi Ferenc építtette, ennek kriptájába temették később az ellenreformáció ismert harcosát, Csepelényi Györgyöt.

Tudás és történelem

A rendház és a templom mellett áll a jelenlegi Kossuth Gimnázium, az ősi falak között tanult – akkor még a piaristák iskolájában – többek között Kossuth Lajos, Trefort Ágoston, Andrássy Gyula, Kazinczy Lajos. A templom és a kolostor műemlék együttesével jól harmonizál az ifj. Pál Mihály által 1989-ben készített, barokkos stílusjegyeket idéző Próféta-szobor. A rendház előtti parkban áll 2001 óta az Újhelynek városi kiváltságokat adományozó Árpád-házi uralkodó, V. István szobra, Balogh Géza alkotása. A gimnázium szomszédságában található a Kossuth-ház. Annak idején itt laktak Kossuth Lajos szülei, és a diák Kossuth innen járt a piaristákhoz iskolába, és e házban született négy leánytestvére, köztük Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharc tevékeny résztvevője.

A Városligetben, a határátkelő felé vezető úton, a Rákóczi-híd mellett álló Nepomuki Szent János-szobor a magyarországi Nepomuki-szobrok egyik legszebb darabja. Az eredeti alakot 1756-ban egy helybeli mester faraghatta naiv, rusztikus stílusban, ennek – itt látható – másolata 1983-ban készült süttői kőből. Az újhelyi Városligetben áll a 19. századi osztrák költő, Nikolaus Lenau szobra, Sikota Győző és Hamzély Jenő alkotása. A pécsi Zsolnai-gyárban készült pirogránit mellszobor annak emlékét őrzi, hogy a költő az itteni gimnázium tanulója volt.

Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó, és 1990 óta itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum. A Fényes Újhely című kiállítás Sátoraljaújhely történetét, csaknem hat évszázad (1261–1849) eseményeit tekinti át. Bemutatja többek között Újhely várának történetét, az egyes egyházak históriáját, a táj gazdasági életében meghatározó jelentőségű szőlőművelés és bortermelés eszközeit. Külön termet szentel a 17–18. század függetlenségi mozgalmainak. Az ún. Kazinczy-szobában a felvilágosodás hazai kiteljesedésének korszakát követheti nyomon a látogató.

Önálló egység a Zempléni Casinó rekonstruált enteriőrje – a Casinó 1834–1850 között működött a múzeum jelenlegi épületében. Az enteriőr tárgyai a társasági összejövetelekre utalnak: a könyvszekrény, a könyvtartó állvány, a folyóiratok az egykori szellemi élet kellékei. A madarak világa című kiállításon a Magyarországon eddig megfigyelt több mint 350 fajból mintegy 160 madárfaj látható  – élőhelyek szerinti csoportosításban. A harmadik állandó kiállítás címe: A Zempléni-hegység természetrajza. Mint a cím is utal rá, több szaktudomány múzeumi gyűjteményeiből válogat: a Tokaji-(Zempléni) hegység geológiai történetét, ásványait és kőzeteit, növény- és állatvilágát mutatja be.

A Kazinczy utcai Börtönmúzeum különlegessége, hogy nemcsak a büntetés-végrehajtás átfogó történeti és szakmai fejlődését mutatja be, hanem a fogvatartottak életét is. Sőt, az általuk készített kerámiákat, képeket akár meg is vásárolhatjuk – ugyanis a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön mellett működik a kiállítóhely.
A Kazinczy utcán közelíthető meg a Szent Miklós püspök görög katolikus templom, melynek gyönyörű barokk ikonosztázát egy galíciai mester készítette a 18. század közepén.

Egy kis sétával elérhető innen a Jókai utca: Jókai Mór szobra, Ligeti Erika 1988-ban készült alkotása az író nevét viselő iskola parkjában látható. A város legrégebbi elemi iskolája volt a copfstílusú református templom melletti, 1893–94-ben épült, mai Petőfi Sándor Általános Iskola, a mellette lévő kis téren áll 1974 óta Petőfi Sándor szobra, Kovács József Béla alkotása. A magyar verbunkoszene megteremtőjének nevét vette fel a művészeti iskola, előtte áll 1994 óta a névadó, Lavotta János szobra, Lavotha Géza szobrászművész alkotása. Esze Tamás szobra, Buza Barna 1966-ban készült alkotása a kuruc brigadéros nevét viselő iskola előtt áll.

Az 1929-ben épült színház ma művelődési központ és filmszínház. A színházteremben rendszeresek az előadások, zenei rendezvények. Itt működik a nemzetközi hírű Hegyalja Népi Együttes.

A város köztemetőjében megrendítő látvány az I. világháborús katonatemető, magyarok, németek, szerbek, horvátok, osztrákok, ukránok, szlovákok, lengyelek nyugszanak a hantok alatt: az Osztrák–Magyar Monarchia valamennyi nemzetének fiai. A kárpáti harcokban, a galíciai fronton elesett katonák holttesteit őrzik a ma is katonás rendben álló egyforma sírjelek. A temető 9-es parcellájában található Nemes Lampérth József síremléke, a 20. századi hazai fauvizmus egyik legjelentősebb képviselőjének tartott művészt az itteni kórházban kezelték, és itt is hunyt el.

Csodák a város peremén

A Tokaj-hegyaljai borvidékkel együtt 2002-ben a Világörökség része lett a sátoraljaújhelyi Ungvári-pince, mely 27 pince vízszintes és függőleges összekapcsolásából jött létre.

A város környékén kellemes kirándulásokat tehetünk. Kedvelt kirándulóhely a Papsoron és a Májuskút-völgyén át elérhető Majális park, ahol szalonnasütők, sportpálya és játszótér fogadja a kirándulókat. Kis túrával elérhető a Vár-hegy, ahol ma is láthatók a vár alapfalai. A Vár-hegy tetejéről gyönyörű panoráma nyílik, láthatók innen Sárospatak templomtornyai, a növényi ritkaságokban gazdag Long-erdő, a rétekkel, ligetekkel övezett kanyargós Bodrog.

A város főteréről elindulva a Zsólyomka-patak mentén érhető el a Szár-hegy (Kopaszka), ide vezet az 1936-ban épített, 1990-ben felújított Magyar Kálvária 14 stációja is: ezzel állított emlékét a város a trianoni döntés alapján elszakított országrészeknek, a hegy tetején álló Szent István-kápolna alakjával a Szent Koronát idézi.

Gyalogosan is elérhető a városból a Magas-hegy (514 m), de autóút is vezet ide, és elérhető a libegővel is – ez Magyarország leghosszabb (1332 méter hosszú, 250-480 méter szintkülönbségű) ülőszékes felvonója! Az itteni, 2275 méter hosszú bobpálya a leghosszabb az országban! Az itteni sí- és szánkópálya nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas, de az „egyszerű élménykeresők” is szinte mindent megkapnak, ami csak eszükbe jut. Az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag sípályája egész évben a síelők rendelkezésére áll. A Zemplén Kalandparkban ugyanitt van gör- és műjég korcsolyapálya, mászófal központ, különböző kalandtúra- és hófánk-pályák, a kisebbeknek és a nyugalmasabb kalandot keresőknek tanösvény. A kilátóból gyönyörű látvány tárul elénk a Hegyközre, a szlovákiai Bodrogköz felé, és látható innen Borsi, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye is. A hegytető és a szomszédos Szár-hegy közötti 1036 métert a zárt kabinos „Dongó” drótkötélpályán és a „Sólyom” átcsúszó pályán is megtehetjük.

Sátoraljaújhelytől 5 km-re a Hegyköz felé haladva érhető el a festői szépségű falu, Széphalom. A Sátoraljaújhelyhez tartozó település Kazinczy Ferenc révén vált ismertté. Ő adta a korábbi Kisbányácskának a Széphalom nevet is, ami 1886-ban került hivatalos névként a helységnévtárba.

Az író, irodalomszervező lakhelye évtizedeken át az ország egyik szellemi központja volt. Itt is temették el Kazinczyt, nyughelye már a reformkorban zarándokhely lett. 1859-ben, születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a széphalmi kúria kertjét. Szerették volna megmenteni Kazinczy lakóházát is, erre azonban nem volt lehetőség. Ybl Miklós terveit átdolgozva Koch Henrik és Szkalniczky Antal elképzelései alapján 1873-ra elkészült az emléképület, a Kazinczy Mauzóleum vagy Emlékcsarnok. 2008-ban pedig – az egykori gyümölcsöskert helyén – megnyílt az egyedülálló, interaktív kiállítóhely, A Magyar Nyelv Múzeuma.

A programot tovább gazdagítják a város kulturális rendezvényei – így például az augusztus közepi Zemplén Nemzetközi Néptáncfesztivál vagy az októberi Zsólyomkai Nyitott Pincék, de fontos helyszíne Újhely a szintén augusztusi Zempléni Fesztiválnak is.