Szechenyi2020
Header

Tarcal

Tarcal ma a borturizmus egyik közkedvelt úti célja, de a Kopasz-hegyet felkeresik az extrém sportok kedvelői is. Egyik legújabb, a tekintetet messziről vonzó látványossága egy monumentális Krisztus-szobor, de a település őrzi a zsidó közösség emlékeit is.

A 37-es sz. főútról Tokaj felé haladva érhető el a Tokaji-hegy lábánál fekvő település, de megközelíthető vonattal is: a Miskolc – Szerencs – Nyíregyháza vonalon. Mádról Tokaj irányába haladva 10 km-t kell megtennünk Tarcalig.

A monda szerint a település Turcol/Tarcal vezérről kapta nevét, egy lovasversenyben aratott győzelméért ajándékozta neki az itteni birtokot Árpád vezér. Turcol vélt sírját 1894-ben tárták fel; a leleteket a Nemzeti Múzeum őrzi.

Könyves Kálmán király 1100 körül itt tartott országgyűlést, itt hozta meg híres törvényét: „a boszorkányokról, mivel nincsenek, törvénykezés ne essék”. A 16. században Tarcalon tartott református zsinatokon csatlakoztak a tiszáninneni protestáns egyházak a helvét egyházhoz és fogadták el Kálvin genfi kátéját.

A világörökségi helyszín magterületén található, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező egykori mezőváros lakosainak megélhetését ma is a szőlőbirtokok és borászatok biztosítják.

Galéria a zsinagógában

Tarcalon az 1700-as évek közepétől éltek szőlő és borkereskedelemmel foglalkozó, Lengyelországból érkezett zsidó családok. A településen a 18. század végétől hitközség működött, barokk stílusú zsinagógájuk 1790 és 1810 között épülhetett copfstílusban. Az épület architektúrája, a párkányzata és a külső vezetésű lépcsőfeljárata hasonlít a mádi zsinagógához.

A zsinagóga épülete ma magántulajdonban van. Tulajdonosa a vásárlással az utolsó pillanatban mentette meg a romos épületet, majd – a felújítását követően – részben megnyitotta az érdeklődők előtt, és Tarcali Galéria néven időszakos kiállítások helyszíneként működteti.

A község híres rabbija volt Paneth Ezékiel (1813–22), aki később Erdély főrabbija lett. A Tarcalon 1906-ban elhunyt Spira Jakab rabbi sírja a temető leglátogatottabb sírhelye.

Királyudvar. királyi borok

A község építészeti emlékei nagyrészt a Rákóczi-családhoz, majd – a birtokok elkobzása utáni időkből – a koronauradalomhoz fűződnek. A 37-es főút felől közelítve a falu elején található az eredetileg 1872-ben épült, egykori kúriából kialakított Gróf Degenfeld Kastélyszálló, mely a körülötte lévő nagyméretű, gondozott parkkal együtt a Degenfeld borászathoz tartozik. A közelben lévő, ovális alaprajzú Terézia-kápolna a Grassalkovich család megbízásából épült a 18. század végén, barokk stílusban. A településen végigsétálva figyelmet érdemel az egykori Sebeő-kúria, a későbarokk-rokokó stílusú épület jelenleg magántulajdon.

Az eredeti formájában felújított Királyudvar ma is borászati célokat szolgál. Az udvar köré szerveződő épület feltehetően az 1500-as évek végén épült, a többi épületrész az 1700-as években. Az épület az 1600-as évek végén a Rákócziak tulajdonában volt, majd a szabadságharc leverése után királyi birtok lett, ezért szerepelt sokáig Nagy Curia néven.
Széles utcafrontjával, árkádos-boltozatos folyosóival, zárt udvarával a középkori értelemben vett főúri udvarházakat képviseli. Legrégibb, L alakú szárnyának reneszánsz tagozatos kőkeretei ma újra láthatók. A felújított épületben rendszeresek a borkóstolások is. Az árkádos udvari szárnyban folyik a szőlőfeldolgozás, a palackozás, és itt vannak az érlelés helyiségei is. Az udvaron – a föld alatt megtalált régi kút fölé – kőoszlopos kútház épült.

Az Andrássy-kúria a 16–17. században főúri udvarház volt, az 1753-as összeírás szerint gróf Károlyi Ferenc volt a birtokos, majd az 1830-as években az Andrássyak birtokába került. Az eredetileg barokk stílusban épült, majd a klasszicista igény szerint átalakított kúriát 2006-ra felújították, és szálloda nyílt benne. A kúriához borház és két pince is tartozik, ahol borkóstoláson vehetnek részt az érdeklődők. A Rákóczi-ház a 18. század második felében épült barokk stílusban, a 19. században átépítették. Innen nyílik a Rákóczi-pince.

Az Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus templom 15. századi, gótikus eredetű, majd 1776-ban barokk stílusban építettek újjá. Rokokó berendezése a 18. század közepéről való. Az 1797-ben késő barokk stílusban épült református templom a katolikus templom dombjával szomszédos magaslaton áll.

Az egykori Tassonyi kúriából és gazdasági épületeiből jött létre a 6 Puttonyos Borfalu, ahol állandó kiállításon ismerhető meg a település gazdasági és népi kultúrája.

Az Ó-temető feletti dombon helyezték el a nyolc és fél méter magas, gránitból készült Áldó Krisztus-szobrot. A monumentális, mintegy 50 tonnás szobor messziről vonzza a tekintetet, lábához sétány vezet fel.

Hangulatos mezővárosi jellegével, szép geológiai képződményeivel, növény- és állatritkaságaival sokféle érdeklődést kiszolgál Tarcal. Az egyik felhagyott kőbánya „holdbéli kráteréből” született meg az amfiteátrum jellegű nyári szabadtéri színpad, a Tarcali Aréna.

Tarcal központjából vezet fel az autóút a tokaji jelképpé vált Nagykopasz-hegyre. Nemcsak gyönyörű kilátás nyílik fentről, de szívesen felkeresik az extrém sportok kedvelő is: télen síelnek, nyáron siklóernyőznek a kalandokat kedvelő turisták.

Mindenekelőtt azonban Tarcal a hegyaljai borvidék egyik legkiválóbb szőlő- és bortermelő helye, ahol a pincesorokon, présházakban szíves vendéglátással várják az idelátogatókat.

Ajánló